29/10/2025
Mi sem természetesebb, hogy a Természet minden évszakban feltárja előttünk emberi mivoltát.
Fordítva sincs ez másképpen.
A mai napon a sárvári Csónakázó-tó körül sétálva mutatta meg magát a Gondviselés, melyet e fotóm is megörökített.
Két fa egymás ölelésében az emberi test energetikáját idézi.
Mindenszentek napjához közeledve gondolataim is e jelenség körül keringtek: szavakkal megérinteni az Érinthetetlent.
Sújtólég
Jóságos egek! Ahogy
fölém hajolva körbevesz!
Auraréteg ragyog így
elnyűtt testünk felett.
Mint szellemi óvóhely
e sújtólég világban:
paravánt von körénk
az Örök Láthatatlan...
Létünk szőnyeg alá
söpört száraz avarréteg.
Hol felkapná a szél,
hol sárba tiport végzet.
A holtak is közelebb érnek,
sercegve füstölgő
nedves lombalommal
üzennek a télnek.
Hát itt maradtatok, mint
a szavak közti szünet!
Emlékeimben hányszor
kísért terméketlen szüret:
Mivel jobb odaát vagy
idelent küzdenem?
S ha vendégségbe vágynék,
átérhetek-e DNS-spirálon?