21/02/2026
Bennragadtunk...
Ezt értsétek szó szerint: a kislányommal két nehéz éjszakán és három nehéz napon vagyunk túl; ennyit talán sosem használtam mostanában az Access eszközeit, mint most; miközben rettenetesen tanít arra ez a helyzet, hogy neki is van választása, és engedjem el a kontrollt.
Szerencse is van azért, a Csikung oktatóm felhívott, hogy az áprilisi táborban ráérek levizsgázni a gyakorlatból, így 26ig "csak" az elméleti teszt van, ami előtt jó lenne átfutni az anyagot mégegyszer. Gondoltam, itt a hétvége, apai támogatás is lesz, ha már kruppol a gyerek (van ilyen szó? Ha nem: most lett).
Erre a férjem tíz órakor: ő fázik, beteg, megfázott, amikor vakarta az autót.
Bevallom őszintén, a krupp is alaposan kihozott a biztonság érzéséből, ettől a kijelentéstől aztán "egy világ dőlt össze bennem". A csikung, az eszközök, meg Angi Kaland szinfóniája segít most, hogy ne süllyedjek el.
Régen ezt úgy hívtam: beavatás. Talán az is, de most azt érzem, hogy olyan vágyakat, célokat tettem be a térbe, amelyek eléréséhez el - az Univerzum tudta, én nem - kontrollal a teremben egyszerűen nem lehet eljutni.
A sebezhetőség elérése sem volt piskóta: gyakorlatilag olyan érzés volt először, mintha egy csőre töltött pisztolyt tartana a halántékomhoz valaki a nap 24 órájában. Mire megtaláltam az ajándékot benne, és komfortossá vált, jött a láthatóság - a Facelift.
Most meg itt van a kontroll.
Na meg ugye, kértem az Univerzumtól, hogy mutassa meg, milyen korlátokat tettem be magamnak, hogy ne tudjak több pénzt befogadni?
És ma, amikor a családom többi két tafja feküdt az ágyon betegen, felsóhajtottam: Kicseszett király, hogy mindkettőtöket betettem kapuőrnek...
Néha azon gondolkodom, mekkora világmegváltó, megrengető, kicseszett, kib@szott erő és potenciál lehet bennem, hogy annyira féltem kiengedni, hogy ekkora kötözött sonkát csináltam magamból 😅
Gyakorlatilag minden, ahol szeretek, gátol a kibontakozásban.
Nos, ahogy Dr.Dain is mondani szokta: "mi, humanoidok, cukik vagyunk, de nem túl okosok". Legalábbis ha magunkról van szó. 😆😅🤣
Szóval: egyelőre ne várjatok tőlem, kérlek, segítő posztokat; amint visszaállítottam magam az új helyre, biztosan hallotok rólam.
..
Mostanában festek-rajzolok; terápia gyanánt is, örömforrásként is. Ez a tegnap esti rajzom. Metamorfózis a címe.
Ui. A rajzok nem eladóak, mert idővel besárgul a rajzlap. De át tudom vinni festménybe, ha valaki szeretné, úgy megvásárolható. Egyedi képeket alkotok egyébként.
Mennem kell, a köhögéstől bepipilt a csajszi...
Na pusszantás 🤩
Stílusgyakorlat 🙂 vannak hibái. 😪
