31/08/2025
Méhnyakrák: a betegség, ami évente több száz életet követel Magyarországon – mégis kevesen járnak szűrésre
A méhnyakrák a nők körében világszerte a 4. leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, miközben egyike azoknak a daganatos megbetegedéseknek, amelyek kialakulása – az orvostudomány jelenlegi állása szerint – szinte teljes mértékben megelőzhető lenne.
Magyarországon évente körülbelül 1000–1200 új beteget diagnosztizálnak, és 400–500 nő veszti életét méhnyakrák következtében.
A HPV elleni védőoltás és az évenkénti szűrés együttesen kulcsszerepet játszik a megelőzésben.
Az OECD 2025-ös jelentése szerint Magyarországon a szervezett méhnyakrák szűrés részvételi aránya 2022-ben mindössze 26 százalék volt, ami jelentős csökkenést jelent az előző évekhez képest.
A szakértők szerint a megelőzés érdekében évenkénti szűrés javasolt.
A méhnyakrák kialakulásáért ugyanis szinte teljes mértékben a humán papillomavírus (HPV) felelős.
A rendszeres szűrések révén hatékonyan megelőzhető lenne.
Bár élete során a legtöbb, legalább egy szexuális partnerrel rendelkező nő és férfi átesik HPV fertőzésen, a fertőzések egy része átmeneti.
Ennek oka, hogy a HPV-t az immunrendszer az esetek többségében néhány hónap vagy egy-két év alatt képes legyőzni.
Ez nagy különbség például a herpesz- vagy a HIV-vírussal szemben, amelyek jelenleg nem gyógyíthatóak, a fertőzés a szervezetben marad.
A HPV tehát nem feltétlenül jelent élethosszig tartó fertőzést, de ha tartósan fennmarad, akkor nagymértékben növeli a nőknél a méhnyakrák, a férfiaknál pedig a szájüregi és garatrák kialakulásának kockázatát.
Nem minden HPV egyforma – alacsony, közepes és magas kockázatú típusok is vannak.
A HPV-nek legalább 200 altípusa ismert, amelyeket a daganatkeltő potenciáljuk alapján három fő csoportba sorolnak:
- Alacsony kockázatú típusok: főként enyhébb elváltozásokat okoznak (pl. 6, 11, 42, 43, 44).
- Közepes kockázatú típusok: gyakrabban fordulnak elő daganatmegelőző állapotokban (pl. 31, 33, 35, 51, 52, 58).
- Magas kockázatú típusok: jelentősen növelik a méhnyakrák esélyét (pl. 16, 18, 45, 56).
A HPV-tesztek nemcsak a fertőzést mutatják ki, hanem „tipizálják” is a vírust, vagyis azonosítják, melyik típust hordozza a páciens.
Ez segít az orvosnak abban, hogy a megfelelő ellenőrzést vagy kezelést válassza.
A legbiztosabb védelem a szűrés és a HPV oltás.
A méhnyakrák kialakulásához tartós HPV-fertőzés szükséges, amelynek hátterében több hajlamosító tényező is állhat.
Ide tartozik minden, ami gyengíti az immunrendszert: a dohányzás, a tartós stressz, a HIV-fertőzés, valamint a gyakori partnercsere, a visszatérő hüvelyi gyulladások vagy a Chlamydia-fertőzés.
A megelőzés kulcsa a HPV elleni védőoltás, az évenkénti szűrővizsgálat, a dohányzásról való leszokás, az egészséges életmód és az immunrendszer erősítése.
A HPV elleni védőoltás akkor a leghatékonyabb, ha a nemi élet megkezdése előtt adják be.
Magyarországon a 12 éves lányok és fiúk számára ingyenesen elérhető a 2018 óta forgalomban lévő, kilenc komponensű HPV-oltás, amelyet iskolai program keretében biztosítanak.
A „komponensek” azt jelentik, hogy az oltás többféle HPV-típus ellen nyújt védelmet: köztük a 16-os és 18-as típus ellen, amelyek a méhnyakrákok körülbelül 70 százalékáért felelősek, valamint több olyan típus ellen is, amelyek más daganatokat vagy nemi szervi szemölcsöt okozhatnak.
Az oltás felnőttkorban is beadható, egészen 55 éves korig. Bár a védelem ideális esetben még fertőzés előtt alakul ki, felnőttek számára is érdemes a vakcinát felvenni, mert egyrészt nem mindenki találkozott minden HPV-típussal, másrészt az oltás több törzs ellen is védelmet adhat a jövőbeni fertőzésekkel szemben.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltás önmagában nem elegendő.
Az oltás csupán bizonyos HPV-típusok ellen nyújt védelmet, ezért az évenkénti rákszűrés elengedhetetlen.
A méhnyakrák ugyanis hosszú évek alatt, különböző rákmegelőző állapotokon keresztül alakul ki.
Ezeket a korai elváltozásokat a szűrővizsgálat időben felismeri, és gyógyszeresen vagy kisebb műtéti beavatkozással teljes mértékben gyógyíthatók.
A szűrés különösen azért létfontosságú, mert a betegség kezdetben általában nem okoz panaszt.
A tünetek – például a rendellenes hüvelyi vérzés, a szokatlan folyás vagy az együttlét utáni pecsételő vérzés – többnyire már előrehaladott állapotban jelentkeznek, amikor a kezelés jóval nehezebb vagy akár már nem is lehetséges.
A nőgyógyászati szűrés átfogó vizsgálatokból áll: az anamnézis felvétele után kenetvétel, hüvelyi ultrahang és kismedencei vizsgálat következik.
A szakemberek különösen figyelnek arra, hogy a vizsgálatok során pontosan tájékoztassák a pácienst.
A szakértők a rendszeres, évenkénti szűrés megkezdését a nemi élet elkezdése utáni egy éven belül javasolják, és hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatot panaszmentes állapotban is, rendszeresen, évente egyszer érdemes elvégeztetni.
Forrás:
https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegek/hpv-fertzozes-hpv-fertozes-mehnyakrak-szures/6bt3kfn
