18/11/2025
VIDÁM EGYPERCES - SPORTOLÓK
❓Mi történik nálam a Sportolók lelki-szellemi-mentális felkészítésekor?
Már a sportoló érkezése előtt fél órával felkészülten várakozom. Feszült nem vagyok, talán inkább csak izgulok. Bár tudom, hogy minden jól fog menni, de talán egy kicsit így izgalmasabb mintha a hajam hátradobva egy kényelmes fotelban várakoznék. Aztán az érkezéskor meg mélyített hangon odadobnék egy hanyag "Hello"-t az éppen érkező sporttársnak. Szóval maradok a középvonalon!
☎️A legtöbbször már a telefonon tisztázzuk, hogy ki milyen sportág képviselőjeként érkezik hozzám. Miért fontos ez? Nem mindegy ugyanis, hogy kivel állok szemben. Megérkezik a sportoló hozzám és bemutatkozunk. Ha küzdősportoló érkezik, akkor meghajolok előtte. Biztos ami biztos! Előre ugyanis nem tudhatom, hogy milyen napja van, így jobb a békesség. Amúgy sem érdemes felidegesíteni őket, mert egyelőre még erősebbek nálam. Ha nem küzdősportoló érkezik, akkor meg általában ők hajolnak meg. Nem én kértem, csak valószínűleg ők meg engem néznek küzdősportolónak a 196 cm-es magasságommal és szálkás testalkatommal. Ha már ismerjük egymást régről, vagy többször járt nálam, akkor pedig egy sima pacsi és irány be hozzám.
Ha küzdősportoló jött, akkor kimérten, lassan, érthetően, nagyon türelmesen beszélek. Ha látom, hogy fárad, akkor hagyom, hogy lepihenjen. Párnával és takaróval kínálom, frissítőt kérésre hozok és a légkondin is szívesen állítok hőfokot. Ugyanis nem hiányzik, hogy fordulatszámot váltson és elkezdjen felpörögni a kis helyiségben. Szóval nyugalomban tartom őket és úgy beszélgetünk. Ha más sportág képviselője érkezik, mondjuk kosárlabda, labdarúgás, öttusa, úszás....stb. akkor más a helyzet. Akkor hadarhatok, kicsit kapkodhatok és talán még egy pár alkalommal én is tarthatok szünetet. Először mindenkivel lassulunk. Lelassulunk, hogy megértsük egymást. Szinte mindenki fel van pörögve valamitől még akkor is, ha éppen edzésről érkezett. A gyerekek még jobban, nekik amúgy is van pár Andersen és Csukás István kötet a fejben és kéznél. Mindig van mesélnivalójuk. Amikor lelassultunk, akkor elkezdjük a közös munkát. Ha a küzdősportolóknál azt érzem, hogy kezdenek feszültek lenni, akkor menet közben többször felállok és meghajolok újra. Soha nem lehet tudni mit vált ki belőlük a sok okítás. Úgy vettem észre, ettől megnyugszanak.
🥋Mondjuk a múltkor pont egy Judóst fogtam ki, nála ez nem jött be. A meghajlás után azonnal a földre vitt egy ipponnal. Nem elég ugyanis, hogy puzzle tatamin dolgozunk nálam, de a meghajlás hatására azt hitte éles küzdelem és ki akarom hívni. Szóval a meghajlásos figurát mérlegelem a jövőben.
Visszakanyarodva a lényegre... Ha lelassultunk, akkor utána elkezdjük a közös munkát. A dolgokat én hozom, te pedig megpróbálod megérteni azokat. Én magyarázok, te figyelsz. Ha nem értesz valamit kérdezel. Utána tovább magyarázok. 🤹♂️Gyakorlatokat mutatok, sokszor ha kell úszok is helyetted a száraz szobában. Jobb ha minden élethű, abból te is jobban tanulsz. Mondjuk a sportlövészet nem sikerült jól ebben a formában, egy ablak bánta, de itt nem állunk meg. Azóta lézeres fegyverre váltottam... Szóval mutatok neked élethűen dolgokat és próbálom megértetni veled, hogyan lehetsz sikeresebb a sportban és a magánéletben egyaránt. Közben sokat nevetünk. Mondjuk van hogy csak én, mert neked nem annyira vicces mondjuk időre, 0-99-ig bekarikázni random számokat egy mátrixban. Attól általában többeket is a víz a lever.
🧘Szoktunk relaxálni is, bár ezt a legtöbben alvásként értékelik és élik meg. Nem gond, addig is pihentél és egy kis energiát tudtál gyűjteni magadnak. Tételesen átveszünk mindent a sportodból és abból, hogyan kell(ene) viselkedned és mit kell(ene) érezned. Aztán megint magyarázok, pedig már vattát köpök. Muszáj, mert a cél az, hogy a szavaim visszaköszönjenek neked a versenyek alkalmával. Vagy ha úgy jobban tetszik akkor integessenek neked, amikor szükséges. A cél, hogy a farzsebed tele legyen és mindig ki tudjál húzni belőle valamit, ami segíthet. Ha nincs farzsebed versenyen nem gond, akkor tedd a zoknidba a praktikákat. Ha véletlenül mezítlábas a sportod nincs gond akkor sem. Ilyen esetben meghívsz, hogy menjek el és cipeljem utánad egy bőröndben az összes olyan dolgot, amit tanítottam. Odaállok ahová kéred és úgy integetek, ahogy mondod. Veled vagyok!
🤗Aztán a foglalkozás végén még megkérdezem, hogy érezted magad és hogy van-e valami kérésed felém. Általában nincs. A foglalkozásnak vége. Utadra engedlek!
Bátortalanabbakat kikísérem a kijáratig, a bátrabbakat az ajtóból elengedem. Igény szerint zsebkendővel tudok integetni az ablakomból, de tényleg csak igény szerint, mert távolról olyan mintha koleszos lennél és utaznál vissza valahová én pedig mint egy jó apa próbálnék még valamit tenni azért, hogy a búcsú tökéletes legyen. Aztán kb. egy hét múlva újra találkozunk és haladunk tovább a jól megkezdett úton, hogy a sikereiddel minél magasabb csúcsot tudjál megmászni!
Téged is várlak szeret***el!❤..és ne feledd! Én csak egy lehetőség vagyok a számodra, a döntés a tiéd!
