10/09/2025
Jó reggelt!
Ismét egy érdekes poszt!
Bél- nyirok- és még itt külön kiemelném Fascia és Lép kapcsolat!
Sok esetben előfordul, hogy a hozzám mozgásszervi panaszokkal forduló páciensek aminek tudjuk 80% -ban a Fascia az okozója eljönnek hozzám,és bár Fascia kezelésre javul az állapotuk és a mozgásuk, csökken a fájdalom, főleg ha csinálják a házit! 😄
Mégis sokszor irányítom őket masszőrünkhöz mert látok bizony nyirok problémát is!
Ennek nyilván több oka lehet, mivel a fasciában fut a felszínes nyirok bizony bizony az immobilitás a nem megfelelő folyadékfogyasztás is triggereli ezt a rendszert mert az immobillá rigiddé vattacukrossá teszi a fasciát! 🥹
Tehát mozgás mozgás mozgás ezzel sokat tudsz segíteni!
De! Igen tény,hogy itt még sajnos a háttérben ott vannak a szervi eltérések bél- intoleranciák-gyulladások- és a lép hanyatlása! 👆
Tehát az út nagyon sokszor bonyolult és komplex, ami felér egy komplex életmódváltással! 👆🙌
De fontos, hogy lássuk az összefüggéseket!
Olyan szépen üzen a test CSAK vedd észre!! 👆👆
Kriszti 🫡🫶
Amikor a nyirok elakad – rejtett kapcsolatok a bélrendszer és az autoimmun betegségek között
A testünkben fut egy láthatatlan folyadékhálózat, amit sokáig nem is érzékelünk, csak akkor, amikor valami nincs rendben. Ez a nyirokrendszer. Feladata túlmutat azon, hogy a felesleges vizet elvezesse a szövetekből: a kórokozók, a salakanyagok, a gyulladást keltő molekulák szűrésében is központi szerepet játszik. Nem véletlenül nevezik sokszor a szervezet egyik „védelmi hálózatának”.
Amikor a nyirok áramlása lelassul, és pangás alakul ki, a testünk nemcsak fizikailag duzzad, hanem belül is túlterhelődik. A szövetekben ott maradhatnak a gyulladást fenntartó anyagok, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak krónikus betegségek fennmaradásához.
És itt kerül elő a bélrendszer. A nyirokrendszer és a belek kapcsolata sokkal szorosabb, mint gondolnánk. A belek nyálkahártyájában található a test immunsejtjeinek 60–70%-a, és ezek mind a nyirokhálózattal állnak összeköttetésben. Minden falat étel, minden baktérium, minden toxin ezen a kapun halad át. Ha a bélflóra egészséges, és a bélnyálkahártya épen zár, a nyirokrendszer kiegyensúlyozottan tud működni. De ha a bél áteresztővé válik, az immunrendszer állandó készültségbe kerül.
Ez az állandó éberség olyan, mintha a nyirokrendszer folyamatosan tűzoltást végezne. Egy idő után a szövetek elárasztódhatnak gyulladáskeltő anyagokkal, és elindulhat az a folyamat, amely autoimmun betegségekhez is hozzájárulhat. Hashimoto, cöliákia, Crohn-betegség vagy más gyulladásos kórképek hátterében gyakran felfedezhető ez a bél–immun kapcsolat.
Érdemes úgy elképzelni a helyzetet, mint egy forgalmas várost. Ha a központi utak le vannak zárva, a forgalom elakad, a mellékutcákban torlódás lesz, végül az egész város működése összeomlik. Ugyanez történhet a szervezetben is: a bélből érkező túl sok inger miatt az immunrendszer túlterhelt lesz, és a nyirokkeringés sem tudja tökéletesen ellátni a feladatát.
Ami ijesztő, ugyanakkor reményteljes is: ez a láncolat befolyásolható. A bélflóra és a nyirokrendszer állapota kéz a kézben jár, és ha az egyik javul, a másik is követheti.
Ha kíváncsi vagy arra, hogyan kapcsolódik mindez a cukorbetegséghez, és miért egyre gyakoribb a nyirokrendszeri túlterhelés cukorbetegeknél, érdemes elolvasnod majd a második részt is.
