Silence Massage

Silence Massage Minden szükséges információ megtalálható a honlapomon:
https://www.silencemassage.hu/ Dobi Mónika vagyok, svédmasszőr. szám alatt!

Szeretettel várlak Téged is Szeged belvárosának közelében, a Gyöngytyúk u. 6. Ha eleged van a mindennapi mókuskerékből, szállj ki belőle egy kicsit, és jutalmazd meg Magadat egy pihentető masszázzsal a Silence Massage-ban! Ha szeretnél kikapcsolni, elcsendesedni, relaxálni, akkor nálam jó helyen jársz. Kellemes, halk zene mellett természetes, bőrbarát összetevőket tartalmazó növényi alapú masszázsolajokkal végzem az izomzatod átmozgatását. Hidd el, a szervezeted is hálás lesz érte (csökkenő izomfeszülés, jobb minőségű alvás, jobb anyagcsere, stb.). Jusson eszedbe: mindenkinek jár a masszázs!

https://www.facebook.com/share/p/1CDoD6sRRp/
30/01/2026

https://www.facebook.com/share/p/1CDoD6sRRp/

Mi köze a nyakadnak a szédüléshez, fejnyomáshoz és szemfáradáshoz?

Szédülsz?
Fárad a szemed?
Nyomást érzel a szemed mögött?
Bizonytalannak érzed magad mozgás közben vagy zsúfolt helyeken?

És közben ezt hallod:
👉 „A vizsgálatok alapján minden rendben van.”
👉 „A nyakad feszes, de ez nem okozhat ennyi tünetet.”
👉 „Valószínűleg szorongás.”

Pedig gyakran nem erről van szó.

‼️ Ez nem egyszerű nyakfájdalom.
Sok esetben a nyak–agy–egyensúlyrendszer közötti kommunikáció zavara áll a háttérben.

✴️ Miért ilyen fontos a felső nyaki szakasz?
A koponya alatti nyaki terület az egyik legérzékenyebb információforrás az agy számára.
Innen kap az agy folyamatos visszajelzést arról:
• hol van a fejed a térben
• hogyan mozog
• hogyan stabilizálja a látást
• hogyan tartsa meg az egyensúlyt

Ez segít abban, hogy mozgás közben ne szédüljünk, és biztonságban érezzük magunkat.

❓❓❓Mi zavarhatja meg ezt a rendszert?
• nyaksérülés (pl. ostorcsapás)
• agyrázkódás
• tartós rossz testtartás
• mély nyakizmok (koponya alatti izmok) feszessége
• gyulladás vagy instabilitás

Ilyenkor az agy ellentmondásos információkat kap, és tünetek jelennek meg.

➡️A nyak, a szemek és a belső fül együtt dolgoznak
Az agy akkor érzi magát „biztonságban”, ha ezek az információk összhangban vannak.

• A szemek figyelik a környezetet
• A belső fül érzékeli a fej mozgását
• A nyak visszajelzi a fej pontos helyzetét

Ha ez az együttműködés felborul, jelentkezhet:
• szédülés
• fej- és szemkörnyéki nyomás
• fejfájás
• állkapocsfeszülés
• mozgásérzékenység
• bizonytalanság, szorongás zsúfolt helyeken

‼️Fontos tudni‼️
Ez nem „képzelt probléma”, és nem csak stressz kérdése.
Az idegrendszer valódi túlterheléséről van szó.

✴️ Amikor a nyak–szem–egyensúly rendszer újra összehangoltan működik,
• a látás stabilabbá válik
• a szédülés csökken
• enyhül a fej- és szemnyomás
• a mozgás magabiztosabb lesz

✅ A cél nem csak a tünetek csökkentése,
hanem az idegrendszer pontos, megbízható működésének helyreállítása.

https://www.facebook.com/share/1GamxyVauZ/
25/01/2026

https://www.facebook.com/share/1GamxyVauZ/

A gyermek mozgása nem fegyelmezési kérdés és nem is pusztán arról szól, hogy „le legyen fárasztva”. A mozgás biológiai értelemben egy olyan alapvető inger, amely nélkül a gyermek szervezete nem tud optimális ütemben fejlődni. Amikor egy gyerek mozog, nem csupán az izmai dolgoznak, hanem olyan hormonális és idegrendszeri folyamatok indulnak el, amelyek meghatározzák a testi növekedést, az agyi érés ütemét és az idegrendszer működésének minőségét is.
Mozgás közben a szervezet növekedési hormonokat termel, amelyek nem kizárólag a testmagasság növekedéséért felelősek. Ezek a hormonok részt vesznek az izmok, a csontozat és az idegrendszer érésében is. A rendszeres, életkornak megfelelő mozgás nélkül ezek a folyamatok lassabban, hiányosabban zajlanak. A mozgás hatására az agyban felszabadulnak olyan anyagok is, amelyek az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását segítik. Ezek a kapcsolatok adják az alapját a tanulásnak, a figyelemnek, az alkalmazkodóképességnek és annak, hogy a gyermek képes legyen feldolgozni az őt érő ingereket. Hétköznapi értelemben a mozgás segít „összerendezni” az agy működését, összekapcsolni azokat a területeket, amelyeknek együtt kell dolgozniuk.
Az idegrendszer fejlődése nem elsősorban ülő helyzetben, magyarázatokból vagy képernyők előtt történik, hanem mozgás közben. Kúszás, mászás, futás, ugrás, egyensúlyozás során a gyermek teste és agya folyamatos párbeszédben van egymással. Ezek az élmények segítik az agyféltekék közötti együttműködést, javítják a testérzékelést, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek tudja, hol van a teste a térben, mekkora erőt használjon, hogyan alkalmazkodjon a környezetéhez. Ezek az alapok később elengedhetetlenek az íráshoz, az olvasáshoz, a finommotoros készségekhez és az érzelmi önszabályozáshoz is.
A mozgás emellett az idegrendszeri egyensúlyért felelős hormonokra is hat. A mozgás során termelődő dopamin és szerotonin szerepet játszik a motivációban, a figyelem fenntartásában és az érzelmi stabilitásban. Ezért fordul elő gyakran, hogy a rendszeresen mozgó gyerekek nem „kevesebb energiájúak”, hanem kiegyensúlyozottabbak, jobban tudják kezelni a feszültséget és könnyebben alkalmazkodnak. A nyugtalanság sok esetben nem túl sok energiát, hanem éppen ellenkezőleg, nem megfelelő idegrendszeri terhelést jelez.
A testi fejlődés sem azonos a sportteljesítménnyel. Nem attól fejlődik jól egy gyermek, hogy ügyesen sportol vagy versenyez, hanem attól, hogy változatosan mozog. A mozgás mechanikai ingert ad a csontoknak, ami nélkülözhetetlen a csontozat megfelelő éréséhez, segíti az ízületek stabilitását, támogatja a keringést és az emésztést is. Ezek mind olyan alapfolyamatok, amelyek a mindennapi egészség részét képezik, nem pedig különleges teljesítményekhez kötődnek.
Fontos szemléletváltás annak felismerése, hogy a gyermeket nem azért kell mozgatni, mert „túl eleven” vagy „nehéz vele”, hanem azért, mert a mozgás a fejlődésének egyik alapfeltétele. A mozgás nem levezeti a gyereket, hanem felépíti. Ha ezek az ingerek hiányoznak vagy nem megfelelőek, az később tanulási nehézségekben, figyelmi problémákban, mozgáskoordinációs és érzelmi szabályozási zavarokban is megmutatkozhat.
A gyermek mozgása tehát nem egy nevelési eszköz, hanem egy biológiai szükséglet. A testi növekedés, az idegrendszeri érés és az agyi fejlődés szorosan összefonódik, és mindhárom területen meghatározó szerepe van a mozgásnak. Ha ezt megértjük, a mozgás többé nem eszköz lesz a gyerek ellen, hanem természetes támogatás a fejlődése mellett.

https://www.facebook.com/share/1AP7ht7z4C/
22/01/2026

https://www.facebook.com/share/1AP7ht7z4C/

Longevity MET-térkép: hogyan rakható össze a heti 20–30+ MET a való életben?

Ahogy a korábbi posztokban is részletesen átbeszéltük, a MET (Metabolic Equivalent of Task) egy közös nyelv arra, hogy különböző mozgásformákat összehasonlíthatóvá és összeadhatóvá tegyünk.

Longevity szempontból nem az a kérdés, mit csinálunk, hanem az, hogy mennyi mozgásdózist gyűjtünk össze egy hét alatt.
Fontos, hogy itt nem az alaptevékenységek (alvás, ülés, hétköznapi mozgás) számítanak, hanem a tudatos, aktív, nem foglalkozási mozgás és sport.

A nagy, robusztus meta-analízisek alapján 20–30+ MET/hét tartományban maximalizálható
- az össz-halálozás,
- a szív-érrendszeri betegségek,
- és a daganatos megbetegedések kockázatának csökkenése.

Ez a szint azonban nem jön magától, különösen középkorú, dolgozó, családot nevelő, nem élsportoló embereknél.

Ezért készítettem ezt a Longevity MET-térképet, egy gyakorlati segítséget ahhoz, hogyan lehet különböző mozgásformákból fenntarthatóan összerakni a kritikus heti 20–30+ MET-et.

Nem véletlen, hogy a házimunka és a kertészkedés is szerepel rajta. Ezek nem alaptevékenységek. Időnként én is bekapcsolom az órámon a sportmérést, amikor fűnyírást vagy földmunkát végzek és meglepően gyakran 8+ MET jön ki, ami intenzív futással összemérhető terhelés.

A lényeg nem az, hogy mindent csináljunk. A lényeg az, hogy ráálljon a gondolkodásunk a MET-ek kombinálására, és tudatosan tervezzük meg a heti mozgásdózist.

Ez része a longevity-stratégiának.

Forrás (MET-értékek): Ainsworth BE et al. Compendium of Physical Activities

https://www.facebook.com/share/1GQ6Pnqzoy/
17/01/2026

https://www.facebook.com/share/1GQ6Pnqzoy/

Mennyi mozgás optimális valójában a hosszú és egészséges élethez?

Ez az egyik legfontosabb, de egyben legnehezebb kérdés a longevity témájában. Nem azért, mert ne lenne rá tudományos válasz, hanem mert a válasz árnyaltabb annál, mint amit egyetlen ajánlás vagy szám vissza tud adni.

A mozgás az egyik legerősebb, legjobban vizsgált életmódfaktor a hosszú élet szempontjából. Kevés olyan beavatkozás létezik, amelynek hatását ennyire következetesen, ennyire nagy populációkon mérték volna. Most egy olyan nagy meta-analízis eredményeit mutatom be, amely közel 200 vizsgálat adatait összegezte, és mintegy 30 millió ember követésén alapul. Ennél robusztusabb alapot nagyon nehéz elképzelni (Garcia et all, “Non-occupational physical activity ...”, British journal of sports medicine 2023)

A vizsgálatok a szabadidős fizikai aktivitást elemezték. Vagyis azt a mozgást, amit a mindennapi alaptevékenységeken felül, tudatosan végzünk: sport, edzés, aktív szabadidő. A mozgás mennyiségét MET-órában fejezték ki. A MET egy egységes mértékegység, amely azt mutatja meg, hogy egy adott tevékenység mennyivel haladja meg a nyugalmi energiafelhasználást. A fogalom részletes magyarázatát egy korábbi posztban már bemutattam (l*d kommentben a link csatolva).

Mit mutatnak az adatok?

Ha egy hét alatt legalább 5 MET értékű szabadidős mozgást végzünk, a halálozás kockázata 24%-kal alacsonyabb, mint azoknál, akik egyáltalán nem sportolnak. A WHO által javasolt minimum, a 7.5 MET/hét, már közel 30%-os kockázatcsökkenéssel jár.
10 MET/hét esetén ez 31%, 20 MET/hét mellett 34%, 30 MET/hét körül pedig 36% a halálozási kockázat csökkenése ebben az igen nagy populációban.

Mit látunk ebből igazán?
Azt, hogy már a minimális mozgás is rendkívül nagy nyereséget hoz. Ha a teljes populáció legalább a WHO által javasolt 7.5 MET-et elérné, a várható élettartam jelentősen növekedne. Egy korábbi posztban megmutattam, hogy ebben a vizsgálatban a populáció közel 40%-a ezt sem éri el.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a nyereség dózisfüggő, de nem lineáris. A 0-ról 10 MET-re történő lépés 31%-os kockázatcsökkenést ad. 10-ről 20 MET-re már csak további 3%, 20-ról 30 MET-re pedig újabb 2% abszolút csökkenés várható.

A kockázat tehát tovább csökken, de a javulás mértéke egyre kisebb. Ha csak a halálozást néznénk, akkor a mozgás „optimális dózisa” nagyjából 20–30 MET/hét körül rajzolódik ki.
De nem csak a halálozás csökkentés, hanem a várható teljes és egészséges élethossz kitolása, és még inkább, a mozgás szabadságának megőrzése, 903 életkorral a cél.
(Ebben a közösségben nem a WHO-minimumokról gondolkodunk. Nem a teljes populáció átlagos várható élettartamának elérését célozzuk. Mi longevityben gondolkodunk)

E tekintetben a kardiovaszkuláris fittség növelése is prioritás, a VO2max érték lehető legmagasabb szintre való növelésével a 70-80+ életkorban a mozgás szabadságát érhetjük el, most, a 40-60-as években kellene, lehet tartalékolni.

A következő fontos kérdés ezért az: hogyan lehet a heti legalább 20–30 MET-et a való életben összerakni?

Ehhez készítettem az ábrán egy gyakorlati kalkulációt négy mozgásformára: gyaloglásra, futásra, kerékpározásra és úszásra. Megmutatom most egyszerű példákon keresztül, hogy az adott mozgás típus és intenzítás mellett heti hány perc szükséges ahhoz, hogy elérjük a kívánt MET-tartományt, és ezzel a halálozási kockázatcsökkenés nyereségét.

És itt válik a longevity valódi kihívássá.
Ha valaki csak gyalogol, a 30 MET/hét közel 700 percet, vagyis napi ~100 percet jelent 20 perc/km tempóban. Ez már komoly szervezést igényel. Itt kell elkezdeni gondolkodni azon, hogyan lehet belépni a magasabb MET-tartományokba, hol lehet mozgást „nyerni”, hogyan lehet kombinálni a különböző mozgásformákat úgy, hogy ez hosszú távon is fenntartható legyen.

Ez már nem fitnesz-kérdés. Ez longevity-stratégia.

A célom ezekkel a posztokkal részben a kutatási eredmények bemutatása, de még inkább az, hogy ráhangolódjunk a longevity gondolkodásra, arra, hogyan lehet tudatosan felépíteni azt a mozgástartalékot, amiből később évtizedekig élhetünk mozgásszabadságban.

Folytatás következik.
Mivel ez a lépés, a MET réték maximalizálása már igen fontos cél, a későbbiekben több példán keresztül bemutatom, hogy lehet kombinálni a különböző mozgástípusokat, bővebb MET táblázatokat készítek és tovább lépünk a VO2max fogalmára is, ami feltárja azt, habár a halálozási kockázatban a nyereség ugyan mérsékelt a MET fokozásával, de a mozgás minőségének és mennyiségének növelésével a 70-80+-os mozgásszabadságunk hogy tudjuk biztosítani.

Fontos limitációk: Az elemzett adatok megfigyeléses vizsgálatokból származnak, ezért ok-okozati kapcsolatot nem lehet egyértelműen bizonyítani. A fizikai aktivitás mértéke több tanulmányban önbevalláson alapult, ami pontatlanságot vihet a MET-becslésekbe. Emellett a vizsgálatok döntően szabadidős aktivitást elemeztek, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók minden foglalkozási vagy élethelyzeti mozgásformára.

Forrás: Garcia, Leandro et al. “Non-occupational physical activity and risk of cardiovascular disease, cancer and mortality outcomes: a dose-response meta-analysis of large prospective studies.” British journal of sports medicine vol. 57,15 (2023): 979-989. doi:10.1136/bjsports-2022-105669

Ahogy idén januárban a táj behavazódott, úgy én is totál elhavazódtam. Extrém durván megkésve, de jövök az idei év első ...
13/01/2026

Ahogy idén januárban a táj behavazódott, úgy én is totál elhavazódtam. Extrém durván megkésve, de jövök az idei év első hónapjának szabad idősávjaival. Mentségemre legyen szólva, hogy egy nagyon nagy dolog zajlik éppen az életünkben párommal, amire sok éve vágytunk, gyűjtögettünk, agyaltunk, kutattunk, kalkuláltunk, újraterveztünk, brutál sokat vártunk, iszonyat sokat stresszeltünk, más szóval, amiért kegyetlenül megküzdöttünk és elfáradtunk, de úgy néz ki, hála az égnek, lassan a finishbe érünk.
---
Ha szeretnél jönni hozzám masszázsra az év első hónapjában, válassz a szabad idősávjaim közül és küldj nekem egy kitöltött online időpontkérő űrlapot a kiválasztott időtartamú és fajtájú masszázsról megjegyzésben feltüntetve a pontos ráérésedet is.
---
2026. január 1-től két változás is van nálam az árakat illetően:
---
📌Új árlistám van, amit itt tudsz megnézni: https://www.silencemassage.hu/arak/
📌A törzsvendégeimnek járó kedvezményt egységesen 2 000 Ft-ra módosítottam/emeltem a masszázs árától függetlenül.
Ha érdekel, hogy lehetsz Te is nálam törzsvendég, akkor érdemes elolvasnod ezt a korábbi bejegyzésemet: https://www.silencemassage.hu/l/torzsvendeg-kedvezmeny/
---
Az ehavi szabad idősávjaimat megtalálod erre a linkre kattintva:
https://www.silencemassage.hu/l/2026-januari-szabad-idosavok/

https://www.facebook.com/share/1CwN611dz1/
09/01/2026

https://www.facebook.com/share/1CwN611dz1/

Mi van menopauza után? Edzés nőként akkor is – csak más szabályokkal

Sokan úgy gondolják, hogy a menopauza egyfajta lezárás. Mintha innentől kezdve a női test szükségszerűen gyengülne, lassulna, és az edzés szerepe legfeljebb a „szinten tartásra” korlátozódna. Ez a gondolkodás azonban nemcsak leegyszerűsítő, hanem kifejezetten káros is. A menopauza nem az aktív élet vége, hanem egy új élettani korszak kezdete, amelyben az edzés szerepe még fontosabbá válik, mint korábban – csak éppen más okokból és más hangsúlyokkal.

A menopauza után az ösztrogénszint tartósan alacsonyabbá válik. Ez nem egyetlen tünetet okoz, hanem egy egész láncreakciót indít el a szervezetben. Csökken az izomtömeg fenntartásának hatékonysága, gyorsul a csontvesztés, romlik az inzulinérzékenység, nő a zsigeri zsírfelhalmozás esélye, lassul a regeneráció, és az idegrendszer stressztűrése is csökkenhet. Ezek a változások nem az akaratgyengeség vagy a „nem elég fegyelmezett életmód” következményei. Hormonális, anyagcsere- és idegrendszeri átrendeződésről van szó.

A rossz hír az, hogy ezek a folyamatok maguktól nem fordulnak vissza. A jó hír viszont az, hogy van egy rendkívül erős beavatkozási pont ebben az életszakaszban: az edzés. Nem bármilyen edzés, hanem az okosan megválasztott, célzott terhelés.

Menopauza után az izom már nem pusztán esztétikai kérdés. Az izom védőszervvé válik. Részt vesz a vércukorszabályozásban, védi a csontokat, stabilizálja az ízületeket, csökkenti az elesések kockázatát, támogatja az idegrendszert, és bizonyítottan pozitív hatással van a hangulatra és a kognitív funkciókra is. Az erőedzés lassítja az izomtömeg-vesztést, javítja az inzulinérzékenységet, mérsékli a csontvesztés ütemét, és segít megőrizni az önállóságot a mindennapi mozgásban.

Fontos kimondani: a menopauza utáni nő képes erősödni. Nem úgy, mint húszévesen, és nem korlátlan ütemben, de sokkal jobban, mint ahogyan azt a közbeszéd sugallja. Az izom válaszkészsége csökken, de nem szűnik meg. A test továbbra is alkalmazkodik – csak több időt és tudatosságot igényel.

Az egyik leggyakoribb hiba ebben az életszakaszban az, hogy sok nő kizárólag sétára, könnyű kardióra és „kímélő tornára” vált. Ezeknek a mozgásformáknak megvan a helyük, de önmagukban nem elegendők. A túl sok, alacsony intenzitású kardió nem védi az izmot, nem védi a csontot, és nem javítja érdemben az anyagcserét. Nem arról van szó, hogy a kardió rossz lenne, hanem arról, hogy nem lehet az еgyetlen eszköz.

A másik véglet a túl agresszív edzés. Sokan úgy érzik, hogy „most még jobban bele kell állni”, és túl nagy intenzitással, túl kevés pihenéssel próbálják kompenzálni a változásokat. A menopauza utáni idegrendszer és kötőszövet azonban lassabban regenerálódik. A mindent vagy semmit hozzáállás ilyenkor könnyen túlterheléshez, tartós fájdalmakhoz és kiégéshez vezet.

Egy jól felépített edzéslogika menopauza után a stabilitás és a progresszió egyensúlyára épül. Rendszeres, heti két-három alkalom erőedzésre, alapgyakorlatokra biztonságos terheléssel, fokozatos súlynövelésre, nem hajszolt intenzitásra, elegendő pihenőidőre, mobilitás- és egyensúlyfejlesztésre, valamint mérsékelt kardióra van szükség az anyagcsere és a szív-érrendszer támogatására. A cél nem az állandó kimerülés, hanem az, hogy a test értelmezhető ingert kapjon, majd legyen ideje alkalmazkodni.

A fogyás kérdése különösen érzékeny téma menopauza után. A klasszikus „kevesebbet eszem, többet mozgok” logika ebben az életkorban gyakran visszaüt. Az agresszív kalóriamegvonás tovább rontja az izomtömeg-megőrzést, fokozza a stresszterhelést, és paradox módon megnehezítheti a zsírvesztést is. Itt az izommegőrzés fontosabb, mint a gyors fogyás. A testkompozíció számít, nem csak a mérleg. A túlzott deficit ebben az életszakaszban többet árt, mint használ.

A jó edzésprogram menopauza után nem arról szól, hogy minél több kalóriát égessünk el, hanem arról, hogy milyen jelzést küldünk a szervezetnek. Azt üzenjük-e neki, hogy érdemes izmot megtartani, csontot védeni, alkalmazkodni – vagy azt, hogy veszélyben van, és spórolnia kell.

A menopauza nem hanyatlás, hanem váltás. A menopauza utáni női test nem selejtes, nem elromlott, és nem edzésre alkalmatlan. Más szabályok szerint működik, és ha ezeket a szabályokat figyelembe vesszük, akkor az edzés az egyik legerősebb eszközzé válik az egészség, az önállóság és az életminőség megőrzésében. Nem kevesebb edzésre van szükség – hanem okosabbra.












08/01/2026

Mit jelent valójában a hosszú, egészséges és mozgásban szabad élet és miért nem lehet ezt egyetlen posztban elmondani?

Az elmúlt hónapokban, mióta ezen az oldalon rendszeresen foglalkozom a longevity témájával, s az elmúlt években, mióta aktívan gyakorlom az életmódváltást, egyre világosabbá vált számomra, hogy a hosszú és egészséges élet nem egyetlen szokáson, nem egyetlen „hack-en” és nem egyetlen jó döntésen múlik.

Hanem egy összetett rendszer, amelynek sok, egymással összefüggő eleme van.

A mellékelt ábra ezt a rendszert próbálja meg egyben megmutatni azokat a fő tényezőket, amelyek a várható és az egészségben eltöltött élettartamot, valamint a mozgásban szabad, jó életminőségű éveket meghatározzák.

Vannak köztük:
• életmódbeli tényezők (mozgás, táplálkozás, alvás, stressz),
• biológiai és fiziológiai mutatók (izomtömeg, VO2max, HRV, mitokondriális működés),
• társadalmi, környezeti és genetikai hatások,
• krónikus betegségek és szűrővizsgálatok,
• valamint olyan „rejtett tengelyek”, mint a gyulladásos és metabolikus állapot.

Ez a térkép lesz 2026-ban a vezérfonalam. Nem feltétlen sorrendben haladva, hanem a puzzle darabkáit egyenként kibontva, megértve, majd később egymás mellé illesztve.

Ami az elmúlt időszakban számomra különösen tanulságos volt, egyetlen-egy téma, például a mozgás, a cukorbetegség, krónikus betegségek előfordulása és hatása a várható élettartamra, nem vagy nehezen érthető meg korrekt módon néhány mondatban.

Ahhoz, hogy valóban lássuk, mi miért számít, és hol van a beavatkozás valódi pontja, gyakran mélyebb háttérmagyarázat, kutatási eredmények, adatok, összefüggések és időbeli gondolkodás szükséges.

Ezért egyre inkább azt érzem, hogy bár a Facebook jó belépési pont, önmagában nem mindig elég.

Karácsonyra a feleségemtől ajándékba kaptam egy weboldalt, amelynek részletein még dolgozunk, de már most látszik, a longevity tudás bemutatására több formára is szükség lehet.

Gondolkodom ezért például hírlevélben, strukturált edukációs anyagokban, előadásokban, de ha felmerül az igény (és időm engedi) akár YouTube-videókban és online képzésekben is.
Nem kapkodva, hanem tudatosan.

Egy egy téma utánolvasására, kifejtésére elég sok időt igyekszem szánni, emiatt türelmüket kérem. A család és a szakmai munkám, no meg a longevity aktivitások mellett igyekszem hobbiként kezelni ezt a témát, visszajelzéseik, javaslataik inspirálnak, tanulok belőlük.

(Azt azért biztatásként mondom, hogy ha a longevity témával egyre aktívabban foglalkozunk, van időnk. Mivel egy egy pozitív életmód faktor megvalósításával mindinkább kitolódik a krónikus betegségek megjelenése, a várható élettartam, megélhetjük az un. „longevity velocity escape” jelenséget, amikor jelentősen növekszik a várható élettartamunk, így a beavatkozásra rendelkezésre álló idő is, amivel meg még több tudással még több érdemi lépést tehetünk...

A hosszú és egészséges élet nem „önmagától” történik meg a mai civilizációs környezetben. Figyelmet, megértést és erőfeszítést igényel. Egy látványos kép vagy egy rövid videó inspiráló lehet, de nem elég ahhoz, hogy valóban megértsük, hogyan érdemes úgy változtatni az életmódunkon és a szemléletünkön, hogy az érdemben befolyásolja az életkilátásainkat.

Ráadásul ma egyfajta longevity-káoszban élünk, különböző szakmai háttérrel egyre többen, egyre több csatornán, egyre több információt zúdítanak ránk. Ezek koherens egységgé gyúrása komoly kihívás, és legalább ilyen kihívás az is, hogy ezeket a változtatásokat fenntarthatóvá, mérhetővé és hosszú távon élhetővé tegyük.

Ez is tudás. És ezt a tudást is szeretném itt, lépésről lépésre, közösen építeni. Ezt én is folyamatosan tanulom.
2026-ban ezen az úton szeretnék tovább haladni.

Cím

Gyöngytyúk Utca 6
Szeged
6724

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Silence Massage új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Silence Massage számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Az érintés a lélek gyógyszere.

Dobi Mónika vagyok, svédmasszőr, KoroKan® masszőr, spa testkezelő. Szeretettel várlak Téged is Szeged belvárosának közelében, a Gyöngytyúk u. 6. szám alatt! Ha eleged van a mindennapi mókuskerékből, szállj ki belőle egy kicsit, és jutalmazd meg Magadat egy pihentető masszázzsal a Silence Massage-ban! Ha szeretnél kikapcsolni, elcsendesedni, relaxálni, akkor nálam jó helyen jársz. Kellemes, halk zene mellett természetes, bőrbarát összetevőket tartalmazó növényi alapú masszázsolajokkal végzem az izomzatod átmozgatását. Hidd el, a szervezeted is hálás lesz érte (csökkenő izomfeszülés, jobb minőségű alvás, jobb anyagcsere, stb.). Jusson eszedbe: mindenkinek jár a masszázs!