Nagy Márta pszichológus

Nagy Márta pszichológus Pszichológiai tanácsadás Szegeden, Makón és online. Elfogadó, empatikus légkör, nagy szakmai tapasztalat.

03/12/2025
02/12/2025

Bár a nyílt áldozathibáztatás már kevésbé jellemző a magyar társadalomban, egy friss kutatás szerint rejtett formákban továbbra is jelen van, ahogy az a feltevés is, hogy az erőszakot az áldozat provokálja ki. Az intézményrendszerek védelmébe vetett bizalom pedig enyhén szólva...

01/12/2025

Makón már beköszöntött az adventi hangulat.

„A kutatások azt mutatják, hogy a súlyosan diszfunkcionális családban nevelkedő gyermekeknek a 40-60%-a szenved később m...
28/11/2025

„A kutatások azt mutatják, hogy a súlyosan diszfunkcionális családban nevelkedő gyermekeknek a 40-60%-a szenved később mentális problémáktól. Tehát minden második nem! Vajon min múlik, hogy ugyanazok a hatások valakit megbetegítenek-e, vagy sem?

Amellett, hogy mind többet tudunk a negatív gyermekkori élmények hatásairól, a kutatások az elmúlt években egyre inkább arra keresik a választ: képesek-e a pozitív gyermekkori tapasztalatok ellensúlyozni vagy legalább mérsékelni az ACE-ek (adverse childhood experiences - ártalmas gyermekkori tapasztalatok) hatását? Azt ugyanis tudjuk, hogy bizonyos klienseknél a magas ACE pontszám ellenére is jobb egészségmutatók figyelhetők meg, mint várható lenne.

Mivel magam is hatnál magasabb ACE pontszámmal rendelkezem, nem csak szakmai szempontból érdekelt, hogy van-e esélye valakinek ilyen gyermekkorral hosszú, boldog életre. Ha erről kérdeznek, azt szoktam válaszolni, hogy térjünk vissza erre a kérdésre körülbelül negyven év múlva, akkor fogok tudni biztosat mondani! De azt remélem, és a kutatások alapján azt valószínűsítem, hogy igen, van esély. Nézzük, vajon melyek lehetnek azok a tényezők, amelyek képesek tompítani az ártó hatásokat.

Az ACE pontszámunk kiszámolása után gondoljuk végig, hogy milyen PCE-k (Positive Childhood Experiences) voltak jelen a gyermekkorunkban! Makara és munkatársai hazai mintán a következő tizenhét pozitív gyermekkori élményt vizsgálták.
Jó kapcsolat az anyával.
Jó kapcsolat az apával.
Gondviselő, aki törődött vele.
Volt legalább egy jó barátja.
Volt felnőtt, aki támogatta.
Hitt valamiben, ami vigaszt nyújtott neki.
Volt egy tanár, aki törődött vele.
Szeretett iskolába járni.
Jó kapcsolat a szomszédokkal.
Lehetőség a szórakozásra.
Kiszámítható napirend.
Szerette önmagát.
Gyakran megdicsérték.
Biztonságban érezte magát.
Volt valami, amiben nagyon jó volt.
Közös programok a szülőkkel.
Volt olyan tevékenység, amibe bele tudott feledkezni.”
(Hoffmann Kata: Megsebzett gyermekkor)

Ma van a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Sokszor dolgozom bántalmazott nőkkel – ez az egyik szívügyem -,...
25/11/2025

Ma van a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Sokszor dolgozom bántalmazott nőkkel – ez az egyik szívügyem -, így tapasztalatból tudom, hogy mennyire fontos ez a téma, mennyire szerteágazó és mennyire speciális eszköztárat igényel egy bántalmazott nő segítése. Nagyon sok gondolatom, érzésem támadt a mai nap kapcsán, és nagyon nehéz volt eldönteni, hogy melyik legyen az a szelet, amit megosztok veletek. Végül arra jutottam, hogy azokhoz szólok, akik észlelik, hogy baj van és segíteni szeretnének. Sokszor hallom ugyanis áldozatoktól, hogy a környezetük mennyire nem érti egy bántalmazó kapcsolat dinamikáját, és egy-egy rosszul megválasztott megjegyzéssel még mélyebbre lökik az érintettet az amúgy is nagyon mély szakadékba. De az is előfordul, hogy azok érzik magukat eszköztelennek, akik segíteni szeretnének, de nem tudják, hogyan kellene megközelíteni a témát, nem tudják, hogy mit mondhatnak és mit nem, egyáltalán mondhatnak-e valamit. Épp ezért összegyűjtöttem néhány olyan mondatot, amit soha ne mondjatok egy bántalmazó kapcsolatban élő nőnek.
1. Hibáztató, felelősséget ráterhelő mondatok
„Miért nem lépsz már ki végre?”
„Biztos csináltál valamit, hogy így bánik veled.”
„Ha tényleg akarnád, már rég eljöttél volna.”
„Te engedted meg, hogy így bánjon veled.”
Ezek bűntudatot okoznak, és megerősítik azt a tévhitet, hogy ő a hibás.

2. A helyzetet leegyszerűsítő, bagatellizáló mondatok
„Másnak sokkal rosszabb, ne vedd ennyire komolyan.”
„Minden kapcsolatban vannak viták.”
„Túlreagálod.”
„Ez csak egy rossz időszak.”
Ezek érvénytelenítik az érzéseit, pont ahogy a bántalmazó is gyakran teszi.

3. A kapcsolat megszakítására kényszerítő vagy sürgető mondatok
„Most azonnal szakítanod kell vele.”
„Ha maradsz, akkor magadra vess.”
„Nem értem, hogy miért vagy vele még mindig.”
A nyomásgyakorlás veszélyes is lehet, és gyakran bezárkózáshoz vezet.

4. A partner minősítése durván vagy támadóan
„A párod egy szörnyeteg.”
„Teljesen hülye vagy, hogy ilyen emberrel vagy.”
„Én a helyedben soha nem alacsonyodnék le ilyenhez.”
Bár jogos a felháborodás, a nyílt támadás miatt az érintett inkább a partnerét fogja védeni, és elzárkózhat.

5. A tapasztalatok megkérdőjelezése vagy relativizálása
„Biztos nem így történt.”
„Nem lehet ő ennyire rossz.”
„Biztos csak félreértettél valamit.”
Ezek a gázlángozást utánozzák — pontosan azt, amit a bántalmazó is tesz.

6. Olyan mondatok, amelyek szégyent keltenek
„Én sosem engedném, hogy így bánjanak velem.”
„Miért engeded, hogy ez előforduljon?”
„Ez a te gyengeséged miatt történik.”
A szégyen az egyik legerősebb akadály a segítségkérésben.

7. Túl sok információt, rosszul időzített tanácsokat adó mondatok
„Én pontosan tudom, mit kell tenned.”
„Csak csináld ezt, és minden megoldódik.”
„Ha kimondod neki, hogy vége, biztos elenged.”
Ezek hamis biztonságérzetet kelthetnek, és figyelmen kívül hagyják a valós veszélyt.

Néhány olyan mondatot is összegyűjtöttem, amelyek valóban támogatást és segítséget jelentenek.

1. Érvényesítő, együttérző mondatok
„Nagyon sajnálom, hogy ezt át kell élned.”
„Amit érzel, teljesen érthető.”
„Nem vagy túlérzékeny — senkinek sem kellene így éreznie magát.”
„Biztonságban vagy velem és meghallgatlak.”

2. Kapcsolatfenntartó, nem tolakodó mondatok
„Ha valaha beszélni szeretnél, itt vagyok.”
„Nem kell megosztanod semmit, amit nem szeretnél — én akkor is melletted állok.”
„Nem sietünk sehova, akkor beszélünk róla, amikor te készen állsz.”

3. A felelősség tisztázása
„Amit történik veled, azért nem te vagy a hibás.”
„Semmi sem indokolja, hogy valaki így bánjon veled.”
„Érdemes tudnod: senki nem érdemli meg, hogy bántsák.”

4. Bátorító, de nem nyomásgyakorló mondatok
„Bármit is dönts, támogatni foglak.”
„Nehéz dolgokon mész keresztül, és nagyon erős vagy, hogy idáig eljutottál.”
„Nem kell egyedül végigcsinálnod — van segítség.”

5. A helyzet összetettségét elismerő mondatok
„Teljesen megértem, hogy ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek kívülről tűnik.”
„Jogod van biztonságban érezni magad, még akkor is, ha most nehéz döntéseket kell hoznod.”
„A te időzítésed számít, nem másoké.”

6. Konkrét, de finoman felajánlott segítség
„Ha szeretnéd, segítek információt találni, de csak akkor, ha te is úgy érzed, készen állsz rá.”
„Ha valaha szükséged van egy biztonságos helyre pár órára vagy egy éjszakára, szólj rám bátran.”
„Ha úgy érzed, veszélyben vagy, együtt is kereshetünk szakmai segítséget.”

7. Bátorítás önértékelésre és méltóságra
„Fontos vagy. Értékes vagy. Megérdemled, hogy tisztelettel bánjanak veled.”
„Az érzéseid számítanak — és én komolyan veszem őket.”

„Nem vagy elég jó.”, „Mindenki más jobban csinálja.”, „Ha hibázol, baj lesz.”, „Csak a tökéletes elfogadható.” Sokak szá...
19/11/2025

„Nem vagy elég jó.”, „Mindenki más jobban csinálja.”, „Ha hibázol, baj lesz.”, „Csak a tökéletes elfogadható.” Sokak számára ismerősek ezek a kikapcsolhatatlannak tűnő, nyomasztó, feszültséget keltő belső hangok. A hangok forrása a belső kritikus nevű énrész, amely folyamatosan értékel, elemez és gyakran bírál bennünket. Megjegyzéseket tesz arra, mit kellett volna jobban csinálnunk, mitől kellene tartanunk, vagy miért nem vagyunk elég jók.
Hangja, de leginkább a mondanivalója ismerős lehet, hiszen ez az énrész különféle tekintélyszemélyek, elsősorban szülők, tanárok elvárásaiból, kritikáiból keletkezett. Mindannyiunkban van ilyen énrész, és egy bizonyos szintig adaptív funkciót tölt be, az egészséges személyiségműködés része, hiszen motivál, inspirál, megóv a hibáktól. Vannak azonban olyan esetek, amikor ezek a belső hangok túlságosan eluralkodnak, illetve üzenetei bántalmazó tartalmúvá válnak. Ezekben az esetekben fontos dolgozni ezzel az énrésszel.
Amikor kialakult, védelmi funkciót látott el: segíteni próbált abban, hogy elkerüljünk hibákat, szégyent vagy fájdalmat. Rendszerint olyan családokban történik ez meg, ahol a teljesítmény a központi érték, a gyerektől (és nem ritkán a felnőttek önmaguktól is) folyamatos, magasszintű teljesítményt várnak el, ehhez kötik a szeretetet, az elismerést, az elfogadást. A hibázásért, tökéletlen teljesítményért büntetés, megtorlás, megszégyenítés jár. Ilyenkor a belső kritikus a megküzdés fontos szereplőjévé válik, hiszen segít megfelelni az elvárásoknak.
Pozitív szándéka:
• biztonság,
• elfogadás,
• kontroll,
• teljesítmény növelése,
• kudarctól való védelem.
Eszközei:
• hibáinkra, hiányosságainkra fókuszál,
• túlzott elvárásokat támaszt,
• gyakran összehasonlít másokkal,
• szégyen- vagy bűntudatérzetet kelthet.
Fontos érteni, hogy abban a családi rendszerben, ahol ez az énrész túl nagyra nőtt, fontos szerepet töltött be a ’túlélésben’. Azért válhat rombolóvá, mert a származási családból kikerülve, elfogadó, kevésbé teljesítménycentrikus környezetben is hallatja a hangját és egyfajta belső bántalmazóvá válik, aláásva az örömöt, ellazulást, egészséges énképet. Szorongást, depressziót, önbizalomhiányt, halogatást és önbecsülés-problémákat okozhat.
Sokan megfogalmazzák a terápia során, hogy szeretnék végleg elhallgattatni ezt a hangot, mert úgy érzik, hogy teljesen kizsákmányolja őket. Abszolút jogos az igényük, de elhallgattatás helyett inkább az együttműködés és ennek mentén a megszelídítés a járható út, leginkább annak a megértése és meghallása, hogy a maga sajátos eszközeivel miről próbál kommunikálni.
Hogyan lehet vele együttműködni?
• Észrevenni és megnevezni a kritikus hangot („Most a belső kritikus beszél.”)
• Párbeszédet kezdeményezni vele („Mitől próbálsz megóvni?”)
• Átkeretezni az üzeneteit megengedőbb formába.
• Más énrészeket erősíteni, például a belső támogató vagy védelmező részt.
• Önmagunkkal való együttérzés gyakorlása.

Cím

Szeged
6721

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nagy Márta pszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Nagy Márta pszichológus számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Kategória

Pszichológiai tanácsadás

Pszichológiai tanácsadás Szegeden és Makón:

Könnyen megközelíthető, belvárosi rendelő

Nyugodt, otthonos környezet

Rugalmas nyitva tartás