16/11/2025
A napokban egy csoda csoportban kedvenc barátnőm (Eszter) 💜által szembejött egy rég belénk ivódott gondolat:
„Ne igyál előre a medve bőrére!”
Ahogy ennek energetikai és egyéb hatásairól írt, végigfutott bennem egy korábbi felismerésem, amit fontosnak éreztem megosztani.
A fenti szólás, csakúgy, mint pl a
„Bilibe lóg a kezed!”, a
„Ne álmodozz!”, vagy a
„Hiszem, ha látom!”
is mind nagyjából ugyanazt az érzést kelti bennünk.
Ne is remélj, ne örülj előre, ne bízz addig, amíg meg nem történt.
Azonban mindez éppen fordítva működik. ❗️ Azaz a valóságomban akkor tudok megtapasztalni, elérni valamit, ha azt előtte el tudtam képzelni, át tudtam élni és érezni. ❤️
Ez racionális gondolkodással nem tűnik túl valósnak, „reálisnak”, azonban ma már tudományosan is alátámasztott, hogy a szívünkből kiinduló és tartósan fenntartott érzelmek fogják kiváltani a változást.
Egyrészt az által, hogy a gondolataink, érzéseink fókusza a cselekedeteinket is meghatározza, másrészt a szívünkben az érzelmek hatására keletkezett elektromágneses mező a fizikai térben az azzal hasonló frekvenciával rezonál, így a környezetünkből a hasonló frekvenciát hívja a terünkbe.
A szívünkből pedig, az ott jelen lévő idegsejteken (igen, ott is vannak) keresztül az agyunkba majd a testünk minden részébe jut impulzus, információ hordozó formájában. ❤️🧠
A számomra legjelentősebb bizonyíték erre az öcsém története.
Radiológusként a betegsége kezdete óta ellenőriztem én is a vizsgálati eredményeit. Minden alkalommal igyekeztem lehetőleg pontosan és mint laikus számára érthetően átadni, ami látható, mindezt úgy, hogy a legnagyobb bajban reményt is adjak.
Eleinte magam sem hittem sok mindent, de láttam, éreztem, hogy erre van a legnagyobb szüksége neki és nekem is.
Így önmagam korábbi működésével is ellentétben, amikor egy gócot nem láttam, akkor kimondtam neki, hogy az már nincs, és nem voltam túlzottan óvatos a szóhasználatban, ahogy az megszokott ilyen esetekben.
Aztán amikor ő tovább mondta másoknak az aktuális helyzetet, amit tőlem hallott, azt vettem észre, hogy ő a mondottakból a pozitívakat szűrte, emelte ki és adta tovább.
Eleinte féltem,
„nehogy túlzottan elbízza magát”.
A fenti működés húzódik meg ebben is.
Aztán idővel észrevettem, hogy éppen ezek jelentik az egyik kapaszkodót neki, és segítik elő a további gyógyulást. (Természetesen ennek sok másik tényezője is volt.)
Így legutóbb már, amikor 20 majd 5 év után talán először kimondta, hogy gyógyultnak tekinti magát, a mélyben még pislákoló bizonytalanság mellett ott volt bennem az öröm, és tudtam, hogy ez hamarosan minden szempontból a valósága is lesz.
Ha arra gondolok, hogy testszerte, közel 50 áttétből 5 év után egyáltalán él, és most már tényleg azt mondhatjuk, hogy gyógyult, akkor azt hívhatjuk csodának, de hiszem, hogy egy komplex, igen tudatos, szív vezérelt koherens működés eredménye. ❤️
, , , ,
