Feelmebetter - Családállítás, Párkapcsolat, Meseterápia

Kezdőlap
Magyarország
Szigetszentmiklós
Feelmebetter - Családállítás, Párkapcsolat, Meseterápia

Feelmebetter - Családállítás, Párkapcsolat, Meseterápia, Alternatív és holisztikus gyógyászati szolgáltatás, Ifjúság útja 4/B, Szigetszentmiklós elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

Család- és rendszerállítás, család- és párkonzultáció, párkapcsolati tanácsadás, mentálhigiénés segítő beszélgetés, meseterápia, gyászkísérés, fülakupunktúra, SI-terápia

27/11/2025

Ha "jól" tudunk vitázni, biztonságban vagyunk ❣

Sokan rettegnek a vitáktól, mert azt hiszik: ahol konfliktus van, ott baj van.
Pedig a jól kezelt vita az egyik legnagyobb erőforrás egy kapcsolatban.
A kérdés nem az, hogy van-e feszültség két ember között – mert mindig lesz.
A kérdés az, hogy hogyan kezelik ezt a felek.
Egy vita alatt idegrendszeri és arousal (a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota) reakciók zajlódnak le bennünk.
-A test aktiválódik: nő a pulzus, feszülnek az izmok, gyorsul a légzés. Ez a természetes „készenléti állapot”.
-Az amigdala (főként az érzelmek, a döntéshozatal, és a memória helyszíne) érzékeli a feszültséget, és ha az arousal túl magasra megy, átváltunk üss–fuss–vagy lefagyás üzemmódba.
-A prefrontális kéreg (ahol a józan gondolkodás és a kapcsolódási képesség lakik) csak közepes arousal szinten működik optimálisan.
-Ha túl magas az arousal, beszűkül a fókusz, nő a félreértés esélye, és sokkal könnyebben csúszunk bele támadásba, visszahúzódásba vagy védekezésbe.

A vita tehát nem csak érzelmi helyzet – fiziológiai állapotváltás is.
Fontos (lenne), hogy megtanuljunk „jól” vitatkozni, hiszen a sikeres vita nem a kontroll elvesztése, hanem az önszabályozás megtartása.
Néha 30 másodperc lassú kilégzés sokkal konstruktívabb, mint egy hosszú magyarázkodás.
A „megszelídített” arousal új mintát tanít az idegrendszernek: itt lehet feszültség, de biztonságban vagyok.
A jól lezárt vita mélyíti a kötődést, mert a testünk megtapasztalja: a konfliktus nem veszély, hanem kapcsolódási lehetőség.

Ha két ember tud úgy vitázni, hogy nemcsak érzelmileg, hanem testileg és idegrendszerileg is „együtt maradnak”, akkor a vita nem rombol – hanem épít, és ebben rejlik a kapcsolati biztonság valódi ereje.

19/11/2025

Nem azért fontos az érzelmi intelligencia, mert "divatos",...

Párkapcsolati üléseimen számtalanszor hallom azt a mondatot, hogy: „Tudom, hogy fontos lenne jobban/többször kommunikálnunk, de egyszerűen nem megy.”
Sokszor fény derül arra is, hogy nem azért „nem megy”, mert a felek nem akarják, nincs bennük hajlandóság, hanem azért, mert értelemszerűen nem volt minta számukra.
A szüleink és nagyszüleink idejében sok családban nem volt szó érzelmi elérhetőségről/biztonságról, egyenrangú döntéshozatalról, konfliktuskezelésről, értő figyelemről, stb.
Ők egy olyan világban éltek, ahol nem az érzelmek finomhangolása, hanem a túlélés, az alkalmazkodás és a teherbírás volt a fő eszköz. Így a legjobb szándék mellett sem tudtak olyan mintát adni, amit mi ma természetesnek vennénk egy párkapcsolatban.
Ha otthon azt tanultuk, hogy az érzelmeket el kell rejteni/fojtani, a konfliktusba bele sem szabad menni, vagy „nincs idő gyengének lenni”, akkor felnőttként is nehezebb lesz:
-nyíltan és őszintén megfogalmazni, mi bánt
-kérni, amire szükségünk van
-jelen maradni egy vitában, veszekedésben
-biztonságosan megmutatni a törékeny részeinket.

Nem azért, mert nem akarjuk. Hanem mert nem volt modell, amit beépíthettünk volna.
A mai párkapcsolatokban már nem csak az a kérdés, „kibírjuk-e együtt?”, hanem inkább az, hogy hogyan tudunk kapcsolódva, érzelmileg elérhetően jelen lenni egymásnak?
Ez tanulható. És sokszor épp akkor kezd gyógyulni a transzgenerációs mintázat, amikor két ember elkezd:
-beszélni arról, amiről eddig nem tudtak/mertek/akartak
-megállni a reakció (támadás) helyett,
-kérni a feltételezés helyett,
-kíváncsian fordulni a másik felé védekezés helyett.

Nem könnyű, mert hiányból építkezünk. De épp ezért értékes.
Nem azért fontos az érzelmi intelligencia, mert „divatos”, hanem azért, mert a transzgenerációs hiányaink után ez az, ami valódi kapcsolati biztonságot tud építeni.

12/11/2025

Fegyelmezés-IGEN, bántás-NEM!

A legtöbb szülő mély szeretetből nevel.
De néha, egy feszült helyzetben- a fáradtság, a tehetetlenség vagy a túl sok inger hatására- megtörténhet, hogy elszakad a cérna.
Nem azért, mert rossz szülők vagyunk, hanem mert nincsenek eszközeink arra a helyzetre, amit átélünk. Sokszor azt hisszük, hogy a fegyelmezés a kontrollról szól, pedig valójában tanításról és kapcsolódásról.
Amikor elcsattan egy pofon, a gyerek nem azt fogja megtanulni, hogy mit tegyen másképp, hanem csak azt érzékeli, hogy az érzései veszélyesek, és egyedül marad velük.
Ilyenkor megijed, és a teste stresszreakcióba vált, mintha veszélyben lenne.
Nem érti, mi történik. A fókusz már nem a viselkedésén van, hanem a félelmén, így elveszíti a biztonság érzését. A gyerek számára a szülő jelenti a biztonságot. „Ha a biztonság bánt, összezavarodom.”
És ami még fontosabb, idegrendszerileg, amikor a gyerek fél, a tanulásért felelős agyi részek lekapcsolnak. Ilyenkor nem tanul, csak túlél.
A teste azt rögzíti: „Amikor hibázom vagy feszültség van, akkor fájdalom vagy kiabálás jön.”
Ez hosszú távon azt a mintát alakíthatja ki, hogy: konfliktus = veszély, azaz kockázatos őszintén, nyíltan kifejezni magam.
Ilyenkor a gyermek nem azt tanulja meg, hogy hogyan illene viselkednie, hanem azt, hogy hogyan kell alkalmazkodnia a félelemhez.
A fegyelmezés nem az erőről szól. A fegyelmezés a határ és a szeretet egyensúlya.
Határ: „Ez így nem oké. Ezt ne tedd legközelebb!”
Kapcsolódás: „Veled vagyok, és segítek megtanulni, hogyan lehet máshogy.”
A gyerek akkor tanul, amikor biztonságban van, nem akkor, amikor fél.
A gyerek nem a hibátlan szülőtől fejlődik, hanem az olyan apukától és anyukától, aki vissza tud/mer térni a kapcsolódáshoz, és meg tudja mutatni, hogy a feszültség nem erőből, hanem együttműködésből oldható meg.
Fegyelmezni lehet szeretettel.
Határt tartani lehet kiabálás nélkül.
És tanítani lehet bántás nélkül.
A gyereknek nem tökéletes szülőre van szüksége, hanem olyanra, akihez mindig vissza tud találni.

05/11/2025

Vajon meddig biztonságos a "gondosan szőtt biztonsági háló"?

Az önismeret -ha szabad ilyet mondanom- nulladik lépése a magunkban megjelenő felismerés 😉

„A tudattalan mindenféle ködös, félrevezető képet, különös lényt és borzalmat vetít az emberi elmébe álmok, nappali képzelet vagy őrület formájában; az emberi létezés birodalma ugyanis a tudatosságnak nevezett, viszonylag tiszta és takaros kis házikó padlója alatt folytatódik lent, a mélyben. Aladdin feltáratlan barlangjában. Ott azonban nemcsak kincsek rejtőznek, hanem veszélyes dzsinnek is: a kellemetlen vagy elfojtott pszichés erők, amelyeket nem akartunk vagy nem mertünk meghívni az életünkbe. Ezek örökre rejtve maradhatnak, de éppígy egy elejtett szó, a táj illata, egy csésze tea íze vagy egy elkapott pillantás megnyomhatja a varázsgombot, és máris veszélyes hírnökök jelennek meg az emberi elmében. Veszélyesek, mert fenyegetik azt a gondosan szőtt biztonsági hálót, amelyet önmagunk és a családunk köré szőttünk. Ugyanakkor ördögien izgalmasak is, hiszen ezek jelentik a kulcsot, amellyel az önismeret rettegett és vágyott kalandjának egész birodalma tárul fel előttünk.
Összeomlik a világ, amelyet felépítettünk, és amelyben élünk; de aztán csodálatosan újjáépül, hogy egy merészebb, tisztább, tágasabb kiteljesedett emberi életnek adjon helyet- ez a csábító ígérete és borzalma is egyben ezekben a magunkban hordozott mitológia világából felmerülő, felkavaró éjszakai látogatásoknak.
/Joseph Campbell/

01/11/2025

Keresztre feszíteni – és feltámadni 💗

„Amikor elérkezik a nap, és a halál győzelmet arat felettünk, semmi mást nem tehetünk, mint hagyjuk magunkat keresztre feszíteni – és feltámadni; teljesen darabokra hullani- és aztán újjászületni.” /Joseph Campbell/

De amíg mi itt vagyunk, illuzórikusan halottainkat siratjuk, holott valójában nem is, csakis magunkat, hiszen ők meghaltak, kiszülettek e földi létből, mi pedig még itt vagyunk, maradtunk, NÉLKÜLÜK…

28/10/2025

A határhúzás nem önzés, hanem az erő megjelenése

Amíg egy kapcsolatban X szabályai szerint működik Y, addig minden rendben van.
Y kedves, rugalmas, együttműködő — „jó gyerek”, „jó barát”, „jó társ”, „jó kolléga”.
De abban a pillanatban, hogy Y elkezdi meghúzni a határait, és mer élni a saját erejével, az X számára hirtelen kényelmetlenné válik.
Nem azért, mert Y „rosszabb” lett. Hanem mert most már egészebb.
Rendszerszinten ez nemcsak két ember között történik, hanem ott, ahol Y megengedi magának, amit a családi rendszerben/ a zárt csoportban eddig nem lehetett: az önálló akaratot, az „én is számítok” a „nekem is van hangom” érzését.
Ez a pillanat mindig megingatja a régi egyensúlyt.
Mert ahol eddig a szeretet ára az önfeladás volt, ott az erő megjelenése könnyen tűnhet „ellenállásnak” vagy „megváltozásnak”.
Pedig valójában ez a kapcsolati fejlődés kezdete.
Amikor már nemcsak az egyik félnek van helye a rendszerben, hanem a másiknak IS, hogy egy kölcsönösen egyenrangú, harmonikus, partneri kapcsolat születhessen.

17/10/2025

Miért kulcsfontosságú az ölelés a párkapcsolatban?

A párkapcsolati érintés nem csupán testi közelség, hanem a kötődés újrahangolásának egyik legerősebb eszköze.
Az ölelés, a simogatás vagy akár egy pillanatnyi érintés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, oxitocint szabadít fel, és a testet a biztonság állapotába hangolja.
Ez az állapot az, amelyben újra képesek vagyunk befogadni, kapcsolódni, sőt: empatikusan reagálni a másikra.

A tartós stressz, konfliktus vagy elhidegülés időszakaiban a testünk gyakran „harc vagy menekülés, üss vagy fuss” üzemmódban marad.
Ilyenkor az érintés is fenyegetőnek tűnhet — vagy épp hiányzik, mert a kapcsolatban már nincs biztonságos tér a közeledéshez.
Pedig épp ezekben a pillanatokban lenne a legnagyobb szükség a testi kapcsolódásra.
A terápiás folyamatban sokszor látni, hogy amikor a pár tudatosan visszavezeti az érintést a kapcsolatba — akár csak napi néhány perces ölelés formájában —, az idegrendszer lassan újra megtanulja: „itt biztonságban vagyok”.
Kutatások szerint különösen hatékony, ha ez az ölelés legalább 20 másodpercig tart, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az oxitocin – a „kapcsolati hormon” – termelődése beinduljon, és a test valóban átálljon a biztonság, nyugalom állapotába.
Ez a néhány másodpercnyi plusz idő gyakran elég ahhoz, hogy a feszültség oldódni kezdjen, és a test újra emlékezzen: nem vagyok egyedül, a másik elérhető számomra.
Az ölelés tehát nem pusztán szeretetkifejezés, hanem idegrendszeri újratanulás.
Egy mély, nem szóbeli emlékeztető: biztonságban vagyunk, számíthatunk egymásra, és a kapcsolat megtart.

10/10/2025

Október 10. – A Mentális Egészség Világnapja

A mentális egészség nem a nehézségek hiányát jelenti, hanem azt, hogy van hol és kivel megosztani a terheket.

A Napfogyatkozás Egyesületben nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy a gyász, a veszteség és a lelki fájdalom megélése nem gyengeség, hanem az emberi létezés természetes része.

A közösség, az elfogadás és az együttérzés mind olyan megtartó erők, amelyek segítenek a veszteségek megélése és a gyász intenzív időszakában.

Ezen a napon emlékeztetünk mindenkit arra, hogy:
- a veszteségeink az életünk részei, beszélhetünk róluk az aktualitásukon túl is
- a veszteségeink rendszerezése eligazodást ad az életünkben
- a veszteségfeldolgozás a mentális egészség része a komplikáltabb mentális problémák megelőzésében is meghatározó szerepe van.

www.gyaszportal.hu

10/10/2025

A bizalom három alappillére a kapcsolatban

A bizalom a kapcsolat egyik alapvető kötőeleme.
Nemcsak azt jelenti, hogy „hiszek” a másikban, hanem azt, hogy a kapcsolatban biztonságban érezhetem magam.
Pszichológiai értelemben a bizalom három rétegből épül:
👉Megbízhatóság – számíthatok rá, hogy amit ígér a párom, azt betartja, a szavai és a tettei összhangban vannak.
👉Jóindulat – a hibák és konfliktusok mögött is érzem, hogy alapvetően nem ellenem van, hanem velem.
👉Sérülékenység vállalása – merem megmutatni a gyengeségeimet, szükségleteimet, félelmeimet anélkül, hogy a társam visszaélne vele.
A bizalom nem egyszeri döntés, hanem folyamatosan formálódó dinamika: melyet a mindennapi tapasztalatok, apró gesztusok és a nehéz helyzetek közös feldolgozása tud építeni.
Amikor a bizalom sérül, gyakran nem önmagában a történés fáj a legjobban, hanem az a tapasztalat, hogy nem tudok többé ugyanúgy számítani a másikra.
Ezért a helyreállítás nemcsak a hibák jóvátételéről szól, hanem arról is, hogy újraépüljön az a belső biztonság, amiben megint egymás felé tudunk fordulni.
A párkapcsolati bizalom tehát nem a hibátlanságra épül, hanem arra a meggyőződésre, hogy a nehézségek ellenére is egymás felé tartunk, és egyre mélyebben merünk kapcsolódni, hiszen bizalom nélkül nincs intimitás.

02/10/2025

A tisztelet csendes ereje a kapcsolatban

A tisztelet nem mindig hangos. Nem harsány szavakban vagy nagy gesztusokban mutatkozik meg, hanem abban, ahogyan nap mint nap jelen vagyunk egymás mellett.
A tisztelet az a csendes erő, ami megtartja a kapcsolatot.
Például abban,
-hogy meghallhatom a másikat anélkül, hogy félbeszakítanám,
-hogy számít a véleménye még akkor is, ha nem értek vele egyet,
-hogy teret adok az érzéseinek, és nem bagatellizálom azokat
-hogy megbecsülöm azt, amit hozzátett a közös életünkhöz,
-hogy nem élek vissza a gyengeségeivel, sebezhetőségével.

A tisztelet tehát sokszor nem látványos, hanem tapintatos és szelíd jelenlét. Olyan, mint a levegő: ha van természetesnek tűnik, ha viszont hiányzik, minden kapcsolat nehézzé és fullasztóvá válik.

A tisztelet alap, nélküle nincs egészséges kapcsolat.
A tisztelet kapocs, ami összetartja a szeretet és a bizalmat.
A tisztelet iránytű, ami segít, hogy hogyan bánjunk egymással nap mint nap.
A tisztelet nemcsak egy elem a kapcsolatban, hanem a talaj, amin minden más áll.

23/09/2025

Kapcsolatban sérülünk, kapcsolatban gyógyulunk

Mindannyian hordozunk sebeket, sérüléseket.
Van, aki transzgenerációs traumákat cipel, vagy gyermekkori elhanyagolást élt meg, van, aki korábbi kapcsolataiban szenvedett el súlyos fizikai és/vagy érzelmi bántalmazást.

így kerülünk bele egy új kapcsolatba: a saját történeteinkkel, hiányainkkal, feldolgozatlan sérüléseinkkel.
Itt nem arról van szó, hogy van a „sebzett fél” és a „megmentő partner”, hiszen a legtöbb esetben mindketten hordozunk valamit, amitől óvatosabbak, bizalmatlanabbak, vagy éppen túlérzékenyek lettünk.
A párkapcsolat akkor válhat oltalmat és erőt adó gyógyító térré, ha először közösen meg tudjuk teremteni a stabilitást, az érzelmi biztonságot.
-amikor a társam mellettem marad akkor is, ha hibázom vagy „nehéz” vagyok
-amikor nyíltan és őszintén kimondhatom amit érzek, anélkül, hogy elveszíteném a szeretetét
-amikor azt tapasztalhatom meg, hogy a közelség erőforrás és nem veszély
-amikor a vitáink után újra tudunk kapcsolódni
-amikor azt élhetjük meg, hogy nem a hibátlanság számít, hanem a helyreállítás képessége

Ha ez a stabil talaj megszületik, akkor tudjuk igazán megtapasztalni, hogy a kapcsolat nemcsak sérülések tere, hanem a felépülés lehetősége is.

16/09/2025

A kisgyermeknek szüksége van arra, hogy érezze: a szülő erősebb nála

„…ki finomabban, ki durvábban, de mindenki próbálgatja, hogy meddig terjed a másik fél toleranciája, ezért határokra szükség van. Pályafutásom alatt rengeteg olyan gyereket láttam, akinek semmi más baja nem volt, csak az, hogy a szülő soha nem szabott határt a viselkedésének.
Soha nem csapott az asztalra, hogy elég, ne tovább! Ezt így csinálod, mert apa/anya így akarja! Ugyanis nincs más indoklás. Ha a szülő folyton retirál, akkor a gyerek egyre durvábban provokálja, ugyanis neki biztonságérzetre van szüksége. Mégis milyen biztonságot ad egy olyan felnőtt, akit ő, a tökmag ugráltathat? Semmilyet!” (Popper Péter)

Praxisomban, sajnos én is egyre többször szembesülök azzal, hogy az anya vagy az apa nem mer NEM-et mondani gyermekének. Sok szülő nem ismeri be magának, de valójában fél a gyermeke reakcióitól. Fél a sírástól, a dühkitöréstől, attól, hogy „rossz szülőnek” tűnik, ha nemet mond.
Ez a félelem azonban nem védi, hanem gyengíti a kapcsolatot.
A kisgyermeknek szüksége van arra, hogy érezze: a szülő erősebb nála. Hogy van, aki tartja a kereteket, és biztonságot ad akkor is, amikor ő maga elveszíti az önkontrollt.
Ha szülőként szeretettel, de határozottan ki tudjuk mondani azt, hogy NEM, akkor az nem eltávolít – épp ellenkezőleg: megerősíti a bizalmat és az összetartozást, mely által csemeténk biztonságban érezheti magát.

Cím

Ifjúság útja 4/B
Szigetszentmiklós
2310

Weboldal

http://www.feelmebetter.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Feelmebetter - Családállítás, Párkapcsolat, Meseterápia új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Feelmebetter - Családállítás, Párkapcsolat, Meseterápia számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Szigetszentmiklós városában?

Megosztás

Kategória

Alternatív és holisztikus gyógyászati szolgáltatás