25/10/2025
"Nincs olyan, hogy trauma. Ma már olyan sok ember olyan sokféleképpen használja ezt a szót, hogy talán el is vesztette az értelmét.
Van viszont szenvedés, van megrökönyödés. Van szégyen, hogy bántottak, és van titok, hogy bántottak. Már maga a titok elszigetel. És van félelem, hogy mostantól senkiben nem lehet megbízni.
Úgy nőttünk bele ebbe a világba, hogy nagyon gyorsan megtanultuk, mit kell elkerülni. Egyetlen tapasztalat is elég hozzá. Ennek a gyors tanulásnak a velejárója az, hogy általánosítunk. A szubjektív, egyéni ára annak, hogy elkerülök valamit, amit nem kellene, nulla. De annak a hibának az ára, hogy közelítek valamihez, ami majd bánt, annak az ára óriási. Akkor inkább elkerülök mindent és mindenkit. Inkább egyedül maradok az egész életemben.
A legnehezebb arra rájönni, hogy amikor valaki bántott engem, az nem volt személyes, és nem az én hibám volt. Abszolút ártatlan voltam. Nem könnyű feladni azt a hitet, hogy megérdemlem, amit kaptam. És hogyha jobb lettem volna, akkor szerettek volna."
Feldmár András
