03/11/2025
A sokak által még nem komolyan vett CMD
Manapság kezd lassan elterjedni ez a fogalom is az egészségügyi szolgáltatók körében és különféle magyarázatok fogalmazódnak meg e kérdés körében. Megkísérlek a teljesség igénye nélkül egy hivatalos, (ha lehet így nevezni) általános információt közzétenni, mert bizony sokan Önök közül többé-kevésbé érintettek, még ha nem is tudnak róla. Keleti kevésbé, mint inkább nyugati, kiegészítő tanulmányaim, praxis-tapasztalataim talán már elérték azt a szintet, hogy a CMD témát objektíven kivesézzem.
A kraniomandibuláris diszfunkció (CMD) a rágórendszer fájdalmas diszfunkciójára utal, amelyet a különböző izmok, inak és ízületek zavart kölcsönhatása okoz. Ez a diszfunkció pszichológiai, strukturális, funkcionális és biokémiai tényezőkön alapul.
CMD tünetek.
A rágórendszer funkcionális zavara. A CMD, számos, teljesen eltérő tünetet és panaszt okoz a test szinte minden területén.
A tünetek ezen összetettsége jelentősen megnehezíti a craniomandibularis diszfunkcióként, röviden CMD-ként ismert rendellenesség diagnosztizálását. Sok esetben a betegek teljesen más diagnózist kapnak. A CMD tünetei gyakran nem köthetők közvetlenül a harapáshoz, a fogakhoz vagy az állkapocsízülethez, ilyenek, mint például a váll- vagy hátfájás.
A CMD-ben szenvedő beteg ezért gyakran olyan kezelést kap, amely a tüneteit célozza meg, de nem a craniomandibularis diszfunkciót, mint lehetséges okot. Ez azért is van, mert ők maguk nem tulajdonítják a testükben észlelt tüneteket az állkapocs vagy az állkapocsízületek rendellenességének. Előfordul, hogy a betegeknek eszükbe sem jut felkeresni fogorvosukat, mert nem veszik észre, hogy kellemetlenségük oka a helytelen harapásban vagy az állkapocsízületekben rejlik.
Hány állkapocsízületi beteg gyanakszik arra, hogy az olyan tünetek, mint az ízületi fájdalom és más területeken jelentkező feszültség, az egyik vagy mindkét állkapocsízületből, vagy a felső és az alsó állkapocs közötti kapcsolatból erednek? Gyakran még a a látszólag nyilvánvaló tüneteket, mint a migrént vagy az arc zsibbadását sem hozzák összefüggésbe az állkapocsízület diszfunkciójával.
Az itt nem felsorolt 37 probléma eloszlik a test különböző területein, pl. fül-fülzúgás, arc-trigeminusneuralgia, test-reggeli felkelés utáni merev izmok és így tovább.
A fent említett tünetek nem feltétlenül az állkapocsízületi diszfunkció (CMD) okozza. A lehetséges tünetek széles skálája megnehezíti a CMD diagnosztizálását. Bár ha a CMD a fejben jelentkezik, a betegek által tapasztalt tünetek messze túlmutatnak a fej, a száj, a fogak és az állkapocsízület határain. Ezért, ha ezek közül a tünetek közül többet is észlel, tanácsos szakemberhez fordulni. Ez különösen fontos, ha már átesett egy hatástalan kezelésen, mert mint a legtöbb esteben a CMD NEM BETEGSÉG,
HANEM CSAK TÜNET, AMINEK OKA VAN.
Mi köze a CMD-nek a hagyományos kínai orvosláshoz? A kinai orvoslás által alkalmazott differenciál diagnózis nagyszerű eszköz megtalálni a problémák okait, ahelyett, hogy tüneti kezelést végezne. A CMD erdejében tehát nagyrészben sikeresen alkamazható, a megoldásban pedig kíváló. Itt említenék meg és mondanék köszönetet két kiváló szakembernek, Gyenge Dávidnak és Vékás Mihálynak, kedves barátaimat, ha szabad Őket így neveznem, akik nagyon sokat segítettek kimagasló tudásukkal, hogy sikeresebben tudjak problémákat a mozgásszervi a CMD-t is beleértve megoldani, ami csak a kínai orvoslással talán...talán egy hosszabb kerülő úton sikerült volna.
