23/07/2025
Korunk nagy kihívása: a kiégés
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az érzés, amivel nem vagyunk egyedül: pörög az idő, utolérhetetlen feladatok a munkában, otthon. Semmi nem elég sehol. Folyamatos kihívások és időhiány, az örökké jelenlévő elégedetlenség-érzés minden területen. Ezzel párhuzamosan a kevés alvás (hiszen rövid a nap, és azzal csapjuk be magunkat, hogy azon tudunk nyerni az életünkből pár órát). És ráadásként a rengeteg média “információ”, az örökös félelemkeltés: tragédiák, betegségek, balesetek, háborús hírek, klíma katasztrófa stb. stb., mely miatt folyamatos szorongásban élünk, és (ami még nagyobb baj) lehet, észre sem vesszük.
Ha nem ismerjük fel, és nem változtatunk időben, a végeredmény: testünk-lelkünk energiáinkat teljes lemerülése, az “úgyse lesz jó és már nem is érdekel” állapota, a kiégés.
Sokan azt hiszik, a kiégés csak a karrier tekintetében értelmezhető fogalom, pedig a magánéletet ugyanúgy érinti, és ez a család, az emberi kapcsolatok és az egyén tekintetében talán sokkal komolyabb következményekkel jár. Szép lassan tönkretesz mindent: a párkapcsolatot, barátságokat, szülő-gyermek viszonyt, az örömet, a hálát aziránt, amink van. Egy sötét szemüveg, amin át nincsenek színek, fények, csak egy nagy szürke homály.
Mi jellemzi a kiégést?
- Deperszonalizáció, vagyis a valódi énünk, személyiségünk megváltozása, elvesztése (“ez nem is én vagyok”)
- Negatív érzelmek eluralkodása az életünkben (szomorúság, harag, irigység, féltékenység, félelem, agresszió, gyűlölet, neheztelés, önvád, kisebbrendűség-érzés, stb.)
- Reménytelenség (kilátástalanság a jövőre nézve, kontrollvesztés érzése, kimerültség-, energiavesztés érzése)
- Cinizmus (gúny, irónia, kiábrándultság, bizalmatlanság a többi emberrel szemben: “biztos csak valami negatív hátsó szándék miatt cselekszik”, negatív világkép: “a világ rossz, és képmutató”)
- Teljesítmény csökkenés minden területen.
Na de mi a “gyógyszer”?
Az első lépés, a felismerés: nem jó úton járok, változtatni kell. A második a változtatás, ami úgy gondolom, elsősorban tudatosságot, és nem túl nagy energia befektetést igényel.
A három “varázsige”, amire gyakran emlékeztessük magunkat, és építsük be a napi rutinunkba:
- Feltöltődés (alvás!!, lelkiismeretfurdalás nélküli semmittevés, pihenés). Egy előadásban hallottam, mennyire tévesen gondolkodunk arról, nekünk mennyi alvás elég. Sajnos 6-8 óra! Az alvással “elvesztegetett” idő hosszú távon busás haszonnal megtérül!
- Örömforrások (tudatosan gondoljuk végig, mi kapcsol ki minket: zene, sport, tánc, motorozás, kirándulás, festés, puzzle, horgászat stb. stb). És tervezetten (!) szánjunk rá időt!
- Célok (napi, heti, havi, éves..)saját, munkahelyi, családdal kapcsolatos célokat fogalmazzunk meg. Lebegjenek a szemünk előtt a jövő leendő boldog szakaszai (utazás, nyaralás, születésnap, de akár csak a szabad hétvége!) anélkül, hogy (a jelen megélése nélkül) csak ezt várnánk.
Fontos segítők:
- Természetes környezet (erdő, tavak, folyópart..)
- Fény, napsütés
- Zöldterületek létesítése, virágos környezet
- Állatokkal való kapcsolat
- Rendszeresség, napirend
- Alvás
- Mozgás
- Hála napló
- Öröm napló
- Öröm életrajz
- Életcélok tudatosítása
- Tudatos jelenlét
- Képernyőidő drasztikus csökkentése
- Személyes találkozások barátokkal, kollégákkal (üljünk be egy pizzára, kávéra, moziba stb).
Nagyon fontos tudnunk, és hinnünk abban, hogy a kiégés nem végállapot, hanem egy kihívás, amelyre léteznek hatékony válaszok. És ezeket meg is kell adnunk rá!
(Forrás: Prof. Dr. Purebl György előadása - saját gondolatokkal kiegészítve)
