Pszichiáter

Pszichiáter Dr.Darázsi Krisztina pszichiáter szakorvos magánrendelése a Pelikán Palace Irodaházban ( Szombathely )

Dr.Darázsi Krisztina pszichiáter szakorvosSzombathelyElőjegyzés: +36(20)9739350 sms- benwww.kedelyambulancia.hu
20/02/2025

Dr.Darázsi Krisztina
pszichiáter szakorvos
Szombathely

Előjegyzés:
+36(20)9739350 sms- ben
www.kedelyambulancia.hu


Dr. Darázsi Krisztina belgyógyász és pszichiáter szakorvos vagyok. 1991-ben szereztem diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Szigetváron általános belgyógyászaton dolgoztam. 1997-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból Pécsett. 1997-tôl dolgoztam Szombathelyen a Markusovszky Kórh...

14/07/2023

Tisztelt Pácienseim!
2023.07.17.-07.24. között a rendelés/előjegyzés
szünetel!
Üdvözlettel: Dr.Darázsi Krisztina

04/01/2022

Tisztelt Pácienseim!
A vizsgálati díjak változtak, kérem, előjegyzés során tájékozódjanak!
Üdvözlettel: Dr. Darázsi Krisztina

13/01/2020

Tisztelt Pácienseim!
Kérem Önöket, ha nem érnek el telefonon, küldjenek számomra aláírt sms-t, melyre igyekszem válaszolni!

A depresszió-a betegségről általábanA depresszió olyan, mintha valaki a pincébe lefelé mászna egy létrán, és a végén, a ...
29/08/2019

A depresszió-a betegségről általában

A depresszió olyan, mintha valaki a pincébe lefelé mászna egy létrán, és a végén, a sötétben már saját maga sem látná, hogy hol, merre van a kijárat. Szokássá vált azt gondolni, hogy a depressziós tünetegyüttes egy „lerázható probléma”, ami akarattal legyőzhető. Ezzel szemben a depresszió súlyos, orvosi értelemben vett betegség, a „szedd össze magad” bíztatás nem segít. Télen, amikor kevesebb az éltető napsütés a szokásosnál is többen kerülnek hangulati mélypontra, lesznek kedvetlenek, örömtelenek, lehangoltak, s tör rájuk a szorongás, az aggodalom, a reménytelenség, legrosszabb esetben pedig a halálvágy.
A depresszió mindannyiunkat megérinthet, függetlenül társadalmi helyzetünktől, szerepünktől, életünk, kultúránk része. Hogyan boldoguljunk vele, mit tegyünk, kihez fordulhatunk? Beszélnünk kell róla!
Rosszkedv, szomorúság, az élet kisebb-nagyobb viszontagságai által motivált negatív érzések, gyászesemény…, egyenlők-e a depresszió-val?

„A gyászban a világ válik üressé, a depresszió-ban maga az ÉN.”(S. Freud).

A depresszió orvosi értelemben vett betegség, meghatározott tüneteknek, meghatározott ideig kell fennállnia.

Alvászavar alakul ki, gyengeség, fáradtságérzés, energiátlanság, amely a környezet számára lustaságnak tűnhet. Csökken a sz*****is érdeklődés, vágy, örömszerzési képesség. Nőknél menstruációs zavarok alakulhatnak ki. Tehetetlenségérzés, bűntudat eluralkodik, alkalmatlanságérzés, lelkiismeret furdalás, gátlásosság alakul ki. Az érzelmi reakciók elszíntelenednek, öröm-bánat mélységeinek kifejezésére nem képes. Szokásos tevékenységek, szabadidős elfoglaltságok elmaradnak, az élettér beszűkül, magányossá, a környezet számára hozzáférhetetlenné válik a személy. Dekoncentráltság, memóriazavarok, döntésképtelenség, figyelemzavar gátolja a pácienst a mindennapi életben. Étvágyváltozás következtében fogyás, vagy túlevés miatt hízás alakul ki. Gyakran emésztési zavarok, székrekedés, hasi panaszok viszik elsőként orvoshoz a pácienst.
Ha az orvoshoz szervi bajt nem talál, a megfelelő szakorvoshoz, pszichiáter-hez küldi a beteget.
A depresszió sokszor önmagában, de más betegségek kísérőjeként is jelentkezik, idült betegségek esetén is érdemes a pszichiáter-t felkeresni.
A felsorolt tünetek azok, melyek megkülönböztetik a mindennapi élettel együtt járó szomorúságtól, rosszkedvtől a depresszió-t.
Hogyan „jutottunk” el a depresszió-ig? Az elnevezés a latin „deprimo” szóból származik, amely „lenyom, elnyom” jelentéssel bír. Az emberiség létezésével egyidejű a depresszió létezése, írásos emlékeink az Ószövetségig nyúlnak vissza. Saul király melankóliáját Dávid hárfajátékával próbálta meggyógyítani. Hippokratésztől származik a melankólia kifejezés, amikor a „fekete epe” elönti az agyat. Az 1600-as években Robert Burton könyvet írt a melankólia tünettanáról. Adolf Meyer svájci származású amerikai pszichiáter alkotta meg a depresszió kifejezést, melyet azóta is használunk. A 20. században számos tudós-a laikus közönség számára talán Sigmund Freud neve a legismertebb-foglalkozott a depresszió kutatásával, általuk tudunk sokkal többet erről a „megfoghatatlan”, nehezen értelmezhető betegségről.
A megértéssel együtt a gyógyítás útjai is feltárultak, ma már a depresszió biológiai hátteréről is sokat tudunk A médiából hallhattunk a szerotoninról vagy boldogsághormonról, noradrenalinról, dopaminról, mely ingerületátvivő anyagok-neurotranszmitterek- arányának megváltozása tehető felelőssé a tünetek kialakulásáért.
Azért fontos erről tudnunk, mert ezen a szinten van beavatkozási lehetősége a pszichiáter-nek, gyógyszeres és pszichoterápiás segítséget nyújthat.

A depresszió kialakulásában szerepe van a genetikai hajlamnak, a korai negatív életeseményeknek, az aktuális negatív hatással bíró élethelyzeteknek Ezeket gyógyszeresen természetesen nem tudjuk befolyásolni, de az általuk kiváltott felborult neurotranszmitter egyensúly helyreállításában elsődleges szerephez jutnak a gyógyszerek.
Mindezt azért említem, mert mindennapi tapasztalatom, hogy milyen nehezen teszik meg az első lépést a segítségkérésig a páciensek.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a depresszió kedélybetegség, mely a hangulati életet jelentősen befolyásolja, és nem elmebetegség.
A ma rendelkezésre álló terápiás módszerekkel a depresszió nagy sikerrel gyógyítható. A depresszió mögött meghúzódó lelki problémák akár néhány beszélgetés során is feltárulhatnak, más esetben mélyebb analízisre lehet szükség. A gyógyulás vagy javulás érdekében a kezelésnek legalább fél évig kell tartania.
A depresszió terápiája során javul a beteg önértékelése, problémamegoldó készsége, melynek segítségével megtalálja a helyes utat, felfedezi lehetőségeit, átlépi saját korlátait. Sokszor a pszichiáter az első és egyetlen, aki meghallgatja a beteget, gyakran már ez is segít.
A kezeletlen depresszió-nak súlyos következményei lehetnek a páciensre és környezetére nézve egyaránt. A legsúlyosabb és visszavonhatatlan a befejezett öngyilkosság, amely tetthez az elszigetelődés a családon és a szociális környezeten belül, a másodlagos drog és alkoholfogyasztás, munkahely elvesztése, a testi betegségek iránti fogékonyság (daganatos-szív és érrendszeri megbetegedések) vezethetnek.
A lényeg, hogy a depressziós beteg mihamarabb jusson el a megfelelő szakemberhez, győzze le a stigmatizációtól való félelmét, fogadja el környezete segítségét. Sok, depresszió-ban szenvedő páciens mégsem jut el a rendelőig, visszatartja őket a félelem: mit szól a rokonság, a szomszéd, a munkatárs, hogy ő pszichiáter-hez jár.Ezt az érzést át kell lépni,és keresni kell a megoldást!
A depresszió megoldását a megfelelő terápia alkalmazásán túl a társszakmák képviselőinek, és a társadalomnak az elfogadó készségének a javulása biztosítaná.

Dr.Darázsi Krisztina
pszichiáter szakorvos
www.kedelyambulancia.hu

Dr. Darázsi Krisztina belgyógyász és pszichiáter szakorvos vagyok. 1991-ben szereztem diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Szigetváron általános belgyógyászaton dolgoztam. 1997-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból Pécsett. 1997-tôl dolgoztam Szombathelyen a Markusovszky Kórh...

Női depresszió, depresszió nőknél A depresszió nem tekinthető nemhez kötött betegségnek, mégis egyértelmű különbségek fi...
29/08/2019

Női depresszió, depresszió nőknél

A depresszió nem tekinthető nemhez kötött betegségnek, mégis egyértelmű különbségek figyelhetők meg a férfiak és nők között előforduló depresszió gyakoriságának és megjelenési formáinak tekintetében.

A fogamzóképes korú nők körében a depresszió kétszer gyakrabban fordul elő és más formákban lép fel, mint férfiaknál. Az elkülönített vizsgálódás azért is fontos, mert a hangulatzavarok megjelenési formái és kezelésük nagymértékben függhet az aktuális hormonális állapottól (fogamzóképes életkor, terhesség, szülés utáni időszak, változókor). Elmondható, hogy a női szervezet hormonális változásaira igen érzékenyen reagál az idegrendszer, ilyenkor pszichésen is sérülékeny időszakról beszélünk, változik a kedélyállapot, az érzelmi élet, vegetatív tünetek jelennek meg, magatartás változások is kísérhetik a fenti jelenségeket.

A premenstruális szindróma (PMS), a havivérzés előtti pszichés tünetegyüttest jelenti, az érintettek különféle testi és pszichikai tünetektől szenvednek. „Vigyázat, piros betűs napjai vannak!”-megjegyzések arra utalnak, hogy a környezet számára is nehezen elviselhetővé válnak.
A PMS kialakulása nem függ kulturális hovatartozástól, vagy a jövedelmi viszonyoktól, gyakori, mégsem szívesen beszélünk róla, mivel a szexualitással, menstruációs ciklussal kapcsolatos kérdések napjainkban is a tabu témák közé tartoznak. A panaszok a legtöbb ciklus során fennállnak a havi vérzéseket megelőző néhány napban. Jellemző a hangulati labilitás, ingerlékenység, düh, feszültség, idegesség, sértődékenység, energiátlanság, motiválatlanság, koncentrációzavar, álmatlanság-aluszékonyság, fájdalmak, puffadás, mellfeszülés, lehangoltság, reménytelenségérzés, étvágytalanság-falás. Az étvágytalanság mellett gyakori a „kívánósság”, a „túlevés” is. Rengeteg édességet, csokoládét, süteményt fogyasztanak, a szénhidrátokon kívül esetenként bármilyen étel jó nekik, csak sok legyen. Előfordulnak a típusos tüneteken túl egyéb változatok is: a menstruációt megelőző időszakban feldobottság, megnőtt aktivitás is előfordulhat, vagy a típusos PMS tünetek a menstruációt követő időszakban, ill. a középidőben, a peteérés idején jelentkeznek. Az egyéni szenvedésen túl- a kórképben szenvedő nők, gyakran tudatában vannak viselkedésüknek, de nem tudnak uralkodni magukon- a környezet reakciója is minden változatot magában foglalhat. Nem túlzás állítani, hogy párkapcsolati krízishez, házasság felbomlásához is vezethet a kezeletlen PMS. Miután a diagnózisa bizonyossá vált, több kezelési lehetőség is szóba jön. Hormonterápia mellett a legjobb tapasztalat az SSRI(agyi ingerület-átvitelt szabályozó hormon) szereket illetően van. E szerek hatására a PMS-t kísérő testi tünetek (emlőfeszülés, puffadás)is enyhíthetőek. Javulás érhető el Ca bevitelével is.

A post partum(terhesség alatti és utáni) depresszió kialakulásának kockázata PMS-ben szenvedő nők körében gyakoribb. Bár a terhesség folyamán az antidepresszív gyógyszeres terápia beállítása vagy folytatása mindig bizonyos kockázattal jár, mégis kisebbnek tűnik a kockázat, mintha nem kezelik. Kezeletlen depresszió veszélynek teszi ki mind az anyát, mind a magzatot egyaránt. Alvászavar, pszichózis, kóros szerfogyasztás, veszélyes magatartási formák alakulhatnak ki. Előfordulhat koraszülés, alacsony súlyú magzat. A döntést a megfelelő felvilágosítást követően orvos és páciens közösen hozza meg, mérlegelve a kockázati tényezőket.
Depressziós tünetek a szülést követően gyakran lépnek fel(post partum blue), ezek 10-15%-a súlyosbodhat. A post partum depresszió pszichotikus tünetekkel járhat( hanghallásos hallucinációk, bűnösségi téveseszmék) meglehetősen súlyos állapotot jeleznek, veszélyeztetik az anyát és magzatot, sürgősségi állapotnak kell tekinteni, azonnali pszichiátriai konzultációt igényel. Ezen időszakban a gyógyszeres kezelés a szoptatás miatt igényel nagyobb körültekintést. Gyakran tanácsolják a szoptatás abbahagyását, ezt követően lehet stabilizálni az anya pszichés állapotát gyógyszer segítségével. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az anyatejben nyomokban kimutatható antidepresszívumok hosszú távon károsítanák a csecsemő idegrendszerét. Azokat a várandós vagy szoptatós nőket, akik korábban depresszióban szenvedtek, fel kell világosítania a kezelés, ill. a kezelés elmaradásának veszélyeiről, előnyeiről. A gyógyszeres kezelés alkalmazásáról dönteni közösen kell, ha lehet más családtagot is be kell vonni a megbeszélésbe. A gyógyszer adása attól függ, hogy a kezeléssel járó kockázat felül múlja –e a kezelés elmaradásával járó kockázatot. Természetesen nem szabad megfeledkezni a pszichoterápia alkalmazásának lehetőségéről sem, amely önmagában vagy gyógyszerrel kombinálva is hatásos lehet.

A klimaktérium (változás kora), minden nő életében lezajló 5-15 évig tartó folyamat, számos élettani, pszichológiai, pszichiátriai vonatkozása van. Leggyakrabban a 40-es évek közepétől kezdődik, panaszmentesen is lezajlik, de olykor viharos testi és pszichés tünetek kísérik. A petefészkek és a méh sebészeti eltávolítását követően is a klimaktériumhoz hasonló folyamatok zajlanak le. A nők ilyenkor gyakran nőiességük, sz*****is vonzerejük elvesztéseként élik meg ezt a változást. Szinte minden esetben megjelennek testi tünetek: hőhullámok, fejfájás, verítékezés mellett hangulati és viselkedésbeli megnyilvánulás, levertség, irritáltság, alvászavar, hangulati labilitás, koncentrálási zavar is előfordul. A klimaktériummal együtt járó természetes és kóros folyamatok olykor igen nagy megpróbáltatást jelentenek a nők és sokszor családtagjaik számára. Ezen időszakon való átjutáshoz gyakran orvosi segítségre van szükség. Leggyakrabban nőgyógyászukat keresik fel vagy a családorvost, ritkábban pszichiátert, mivel a testi tünetek mellett a pszichés zavarok háttérbe szorulnak. A nők biológiai adottságából következően a hormonális rendszerükben bekövetkező ciklikus változások hajlamosítanak hangulatzavarok kialakulására. E szempontból a változókor ideje már az utolsó megpróbáltatás, de jelentőségét kiemeli az ilyenkor már gyakran fennálló más testi betegség lehetősége, amely meggátolhatja a depresszió felismerését, ez súlyos szövődményhez vezethet.

A depresszió- jelentkezzék életünk bármely szakaszában-, olyan betegség, amely hátrányosan befolyásolja családi és emberi kapcsolatainkat, meggátolja személyiségünk érvényesülését, rontja munkahelyi teljesítményünket, mindennapi és szabadidős tevékenységünket. Az esetek túlnyomó többségében azonban gyógyszer segítségével és pszichoterápiával sikeresen gyógyítható. A férfiak és nők depressziójának kezelésére nincsenek külön gyógyszerek, de a női depresszió a fent említett különbségek miatt összetettebb, szükségessé válhat, sőt kívánatos lenne a háziorvos, pszichiáter, nőgyógyász együttműködése. A teljes gyógyuláshoz szükséges a jó orvos-beteg kapcsolat bizalmon alapuló kialakulása.

Dr.Darázsi Krisztina
pszichiáter szakorvos

www.kedelyambulancia.hu

Dr. Darázsi Krisztina belgyógyász és pszichiáter szakorvos vagyok. 1991-ben szereztem diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Szigetváron általános belgyógyászaton dolgoztam. 1997-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból Pécsett. 1997-tôl dolgoztam Szombathelyen a Markusovszky Kórh...

Férfi depresszió Megfigyeléseken, tapasztalati tényeken alapul, hogy a férfiak és nők egymástól eltérően reagálnak a kül...
29/08/2019

Férfi depresszió

Megfigyeléseken, tapasztalati tényeken alapul, hogy a férfiak és nők egymástól eltérően reagálnak a különböző negatív életesemények kapcsán.
A nők nyitottabbak a segítségkérésben, higgadt, megfontolt magatartásmintákat vesznek fel a reménytelennek tűnő élethelyzetekben.
A férfiak gyakran másképp reagálnak, ha sarokba szorítva érzik magukat, akkor dühösek, ingerlékenyek, viselkedésük sztereotípiákra épül, kirobbanásra hajlamosak. Domináns ösztöneik kerülnek előtérbe, elvesztik toleranciájukat és reális belátásukat arra, hogy segítségre lenne szükségük.

A depresszió a pszichiátriai zavarok közül az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés. A felnőtt lakosság kb. 25%-a élete folyamán legalább egy depressziós fázison átesik, ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon közel 1 millió embert érint a depresszió valamely formája.
A tünettanhoz tartozik a tartósan nyomott hangulat, az érdeklődés és örömkészség elvesztése, alvászavarok, nyugtalanság, fáradtságérzés, gátoltság, koncentrációs zavarok, önvádlások, bűntudat, sz*****is zavarok, fokozódó szorongás, testi tünetek és fájdalmak, visszatérően fertőzésekre való hajlam, testsúly-és étvágyváltozás. Depresszió-ban gyakoriak a halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. Az öngyilkosság veszélyére hívhatja fel a figyelmet a beszűkült gondolkodás, elszigetelődés, önmaga felé forduló agresszió.

Az öngyilkosság, mint a depresszió legtragikusabb szövődménye minden korban és kultúrában előfordul, bár eltérő gyakorisággal. A férfiak öngyilkossági halálozása mindig és mindenütt a világon két-háromszorosa a nőkének. A munkanélküliség, az egzisztenciális problémák, a hovatartozás kérdése és az ezekből eredő reménytelenségérzés, önértékelés csökkenés elsősorban a férfiaknál észlelhető. A család felbomlása, az ebből eredő magányosság érzése. a szociális hanyatlás, a munka területén ellátott funkciók elvesztése a férfiaknak kifejezetten érzékeny pontjai. Gyakran használnak stresszoldásra alkoholt, mint az öngyógyítás egyik fajtáját. A férfiak számára nehéz megfelelni a saját maguk és mások által támasztott elvárásoknak, a hagyományos családfenntartó férfi szerepének.

A férfiaknál a depressziós képet a külvilág felé az eltúlzott cselekedetek, a toleranciahiány, agresszivitás, öngyógyszerelés türelmetlenség, alkohol-és drog abúzusra való hajlam jellemzi. Azon férfiak egy részével nehéz bánni, akiknek a viselkedése a depressziós periódus idején nehezen elfogadható, a periódust követően saját maguk számára is. Gyors személyiség- és viselkedésváltozás férfiakban tehát figyelmeztet a depresszió lehetséges fennállására. A férfiak nehezebben adják jelét depressziós betegségüknek, inkább szomatizálnak, testi betegségekről panaszkodnak, ezeket a tüneteket helyezik előtérbe Gyakran valamilyen abúzus takarja a képet pl. extrém sporttevékenység, munkaalkoholizmus, kockázat kereső viselkedés, döntésképtelenség, gyermeki viselkedéshez való regresszió, szerencsejáték, önsajnálat és egyre növekvő lehangoltság. Ebbe egy idő múlva a közeli hozzátartozók és szakemberek egyaránt belefáradnak, így ez nem növeli a segítséghez jutás esélyét.
A gyarapodó tapasztalatok során kiderült, hogy férfiakon ritkábban ismerik fel a depresszió-t, és még ritkábban kezelik őket.

Paradox tények: A férfiak –statisztikailag feleannyi közöttük a depresszió gyakorisága, mint nőknél- sokkal hajlamosabbak arra, hogy önkezüleg vessenek véget életüknek, ez a „túlzott hajlam” utalhat arra, hogy depresszió-juk ritkábban kerül felismerésre és kezelésre. Tény, hogy Európában és így hazánkban is a nők körében nagyobb a betegségek gyakorisága, mégis alacsonyabb a férfiak várható élettartama.

A gyógyítás lehetőségei a gyógyszeres és pszichoterápiás módszerek keretei között folyhatnak. Komolyan kell venni a depresszió-ra való hajlamot, a pácienst meg kell tanítani, hogy felvállalja a betegségével járó felelősséget, fel kell ismernie gyengeségeit és ezáltal a segítségkérés szükségességét.
A depresszió mögött álló szenvedés összetett és gyakran pszichoszociális és egzisztenciális problémákon alapszik. Természetesen a gyógyszerek, a terapeuta nem tudja megoldani az olyan problémákat, mint munkanélküliség, magányosság, perspektíválatlanság, de a depresszió diagnosztizálását követően a gyógyítás során a személy már alkalmassá válik arra, hogy megbirkózzon a problémáival, megtalálja a megoldás útjait, ha a depresszió tünetei enyhültek.

Dr.Darázsi Krisztina
pszichiáter szakorvos

Dr. Darázsi Krisztina belgyógyász és pszichiáter szakorvos vagyok. 1991-ben szereztem diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Szigetváron általános belgyógyászaton dolgoztam. 1997-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból Pécsett. 1997-tôl dolgoztam Szombathelyen a Markusovszky Kórh...

Rövidített Beck Depresszió Kérdőív(BDI) Depresszív állapotát az alábbi táblázat kérdéseivel, és az arra adott pontokkal ...
29/08/2019

Rövidített Beck Depresszió Kérdőív(BDI)

Depresszív állapotát az alábbi táblázat kérdéseivel, és az arra adott pontokkal tudja jellemezni. Az értékelés során a pontokat kell összegezni, és a pontértékek alapján lehet véleményt alkotni.

Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat. Minden állítás után karikázza be annak a válasznak a számjegyét, amelyik a legjobban leírja az Ön érzéseit az elmúlt hónap folyamán.

Állítások:
0 pont: Egyáltalán nem jellemző
1 pont : Alig jellemző
2 pont : Jellemző
3 pont : Teljesen jellemző

1. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt.
0
1
2
3

2. Semmiben sem tudok dönteni többé.
0
1
2
3

3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni.
0
1
2
3

4. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak.
0
1
2
3

5. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni.
0
1
2
3

6. Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni.
0
1
2
3

7. Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog változni.
0
1
2
3

8. Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok.
0
1
2
3

9. Állandóan hibáztatom magam
0
1
2
3

Összpontszám:

Értékelés:
19 és felette depresszió gyanúja
26 felett orvoshoz fordulás javasolt

Dr. Darázsi Krisztina belgyógyász és pszichiáter szakorvos vagyok. 1991-ben szereztem diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Szigetváron általános belgyógyászaton dolgoztam. 1997-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból Pécsett. 1997-tôl dolgoztam Szombathelyen a Markusovszky Kórh...

A depresszió főbb tüneteiA tünetek nem egyformán jelentkeznek a pácienseknél, ezért ha az alábbi tünetek közül felismerü...
29/08/2019

A depresszió főbb tünetei

A tünetek nem egyformán jelentkeznek a pácienseknél, ezért ha az alábbi tünetek közül felismerünk párat Önmagunkon, vagy Szerettünkön, érdemes orvoshoz fordulni vagy segítséget kérni.

A depresszió tünetei:

• állandósult szomorú, szorongó vagy 'üres' érzés
• túl sok, vagy túl kevés alvás, éjszakai, vagy túl korai ébredés
• csökkent étvágy és súlycsökkenés, vagy étvágyfokozódás és súlynövekedés
• az érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, amelyek régen örömet okoztak, beleértve a sz*****is életet
• ingerlékenység, nyugtalanság
• állandósult testi tünet, ami a kezelésekre nem reagál, pl. krónikus fájdalom, vagy emésztési zavarok
• koncentrálási, emlékezési zavarok, döntésképtelenség
• kimerültség, vagy energia csökkenése
• bűnösség érzés, értéktelenség érzés, reménytelenség érzés és pesszimizmus
• önsértések, öngyilkossági gondolatok

http://www.kedelyambulancia.hu

Dr. Darázsi Krisztina belgyógyász és pszichiáter szakorvos vagyok. 1991-ben szereztem diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Szigetváron általános belgyógyászaton dolgoztam. 1997-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból Pécsett. 1997-tôl dolgoztam Szombathelyen a Markusovszky Kórh...

Dr.Darázsi Krisztina pszichiáter szakorvos / SzombathelyElőjegyzés: +36(20)9739350www.kedelyambulancia.hu
12/08/2019

Dr.Darázsi Krisztina pszichiáter szakorvos / Szombathely
Előjegyzés: +36(20)9739350
www.kedelyambulancia.hu

Cím

Semmelweis Utca 2
Szombatnely
9700

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Pszichiáter új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram