24/09/2025
Egy masszőr kolléga szavait osztom meg veletek, amivel teljes mértékben egyetértek! 👌
„Amikor megérinted a tested, mit érzel?
Elfogadást… vagy szégyent?”
Masszőrként nap mint nap találkozom testekkel. Testekkel, amik történeteket hordoznak. Hegeket, ráncokat, plusz kilókat, izomgörcsöket, feszességet – és sokszor szégyent. Látom, amikor valaki úgy fekszik fel a masszázságyra, hogy közben szinte elnézést kér a teste miatt. Mintha a testünk valami hiba lenne, amit takargatni kell.
De hadd mondjak valamit: nincs „rossz” test.
Van egy test, ami hordoz téged, ami napról napra dolgozik érted. Van egy test, ami küzdött, szült, gyógyult, megélt örömöket és fájdalmakat. És igen, van, hogy változik, hogy nem olyan, mint a plakátokon. De attól még méltó a szeretetre.
Masszírozás közben mindig azt érzem, hogy a bőr alatt nem a „hibákat” érintem, hanem az embert. A lelkedet. A feszültségeidet, a terheidet. És minden alkalommal azt kívánom, bárcsak te is ugyanilyen szeretettel tudnál kapcsolódni a saját testedhez.
Miért beszélünk úgy magunkról, ahogy soha nem beszélnénk a legjobb barátunkról?
Miért bántjuk a testünket, ahelyett, hogy köszönetet mondanánk neki?
Kérlek, legközelebb, amikor a tükör elé állsz, ne azt keresd, mi „nem tökéletes”. Mondd ki inkább:
👉 „Köszönöm, hogy hordozol.”
👉 „Köszönöm, hogy itt vagy.”
👉 „Szeretlek.”
És ha egyszer felkerülsz a masszázságyamra, tudd, hogy nem egy „hibás testtel” érkezel. Hanem egy értékes, méltó emberrel.
A testünk nem ellenség. Nem szégyen. A testünk mi magunk vagyunk – és itt az ideje, hogy végre öleljük magunkhoz. ❤️"
Forrás: Levi's station
