07/11/2025
Hozok néhány konkrétumot is arról, hogy hogyan hathat a trauma az autista gyerekek idegrendszerének fejlődésére, működésére.
📌 A traumák hatása az autista gyerekek idegrendszerére sok tekintetben hasonló a neurotipikus idegrendszerre gyakorolt hatásokhoz, de az autizmusból fakadó idegrendszeri sajátosságok miatt akár jelentősen fokozottabb és tartósabb is lehet a trauma okozta következmény. Ezekre hozok néhány, a kutatásokból ismert példát, megint csak a teljesség igénye nélkül.
❓ De mindezek előtt még arról, hogy miben térhet el az autista gyermekek idegrendszeri működése:
▪️sajátosan dolgozhatják fel a különféle szenzoros hatásokat, ingereket (pl. hang, fény, érintés, mozgás, testi funkciók/testérzetek), nehezebben szabályozhatják az egyes érzelmi és fiziológiai állapotokat (pl. stressz, félelem, izgalom),
▪️gyakran másként működik stresszválasz-rendszerük, különösen a hipotalamusz–agyalapi mirigy–mellékvese (HPA) tengely és az autonóm idegrendszer.
📌 Ennek következtében a trauma (pl. bántalmazás, elhanyagolás, kórházi élmény, hirtelen környezeti változás stb.) sokkal intenzívebb és hosszabb ideig tartó stresszválaszt, reakciót válthat ki belőlük.
Nézzük a traumák lehetséges idegrendszeri hatásait:
▪️ Túlaktivált stresszrendszer (HPA-tengely):
A kortizol szintje gyakran tartósan magas vagy kaotikusan ingadozó lehet autista gyerekeknél traumák elszenvedése után.
Ez krónikus és kóros mértékű éberséget, tartós készenléti állapotot (hypervigilanciát) vált ki és például alvászavarokat, indulatszabályozási nehézségeket okozhat.
Hosszú távon ez a káros készenléti állapot károsíthatja a hippocampus nevű agyterület működését, amely egyébként például a tanulási vagy és emlékezeti funkciókért felelős.
▪️Az amygdala túlzott reakciókészsége:
Az amygdala nagyon leegyszerűsítve az agy „félelemközpontja”, ez autista gyermekeknél eleve fokozott aktivitású lehet.
Traumatikus esemény után ez a terület még érzékenyebbé válhat, ami fokozott szorongást, menekülési/lefagyási reakciókat vagy akár agressziót válthat ki.
Ennek következtében a gyermek állandó veszélyérzetben élhet, bármennyire is biztonságos környezet veszi körül.
▪️A prefrontális agykéreg eltérő szabályozása:
A trauma hatására az érzelmek szabályozásért és végrehajtó funkciókért nagyban felelős prefrontális kéreg aktivitása csökkenhet.
Ez tovább ronthatja a viselkedés- és impulzuskontrollt, fokozhatja a düh- vagy pánikreakciókat.
💔 Sajátos sérülékenységi tényezők lehetnek autizmusban:
▪️Nehezített kommunikáció: A gyermek sokszor nem tudja szavakkal kifejezni a félelmeit, így a trauma hatása a „testben marad” (pl. testi feszültség, alvás- és evészavar, visszahúzódás formájában).
▪️Rugalmatlanság és a változások kerülése: Már a napi rutin felborulása is fenyegető élmény lehet, így akár apróbb stresszhatások is traumatikus hatásúak lehetnek.
▪️Érzékszervi túlterhelés: Egy „átlagos” élmény (pl. orvosi vizsgálat, hangos zaj, zsúfolt tér) megterhelő , sőt kimerítő szenzoros túlterhelést okozhat.
▪️Szociális kiszolgáltatottság: Ha a gyermek nehezebben ismeri fel a veszélyt vagy a rossz szándékot, nagyobb az esélye bántalmazás elszenvedésére.
‼️ Hosszú távú következmények
▪️Poszttraumás stressz-zavar (PTSD), ami gyakran atipikus formában jelenik meg (pl. regresszió, rituálék felerősödése, rutinokhoz való merevebb ragaszkodás).
▪️Krónikus szorongás és depresszió, amelyek olykor nehezen különíthetők el az autizmus alaptüneteitől.
▪️Testi tünetek: gyomorpanaszok, hasmenés, hányások, székrekedés, fejfájás, étkezési nehézségek.
▪️Társas visszahúzódás, az önstimulációs viselkedések (pl. ringás, kézlengetés) fokozódása, amelyek önnyugtató funkciót töltenek be.
www.kakigondok.hu
(Kép forrása: Pixabay)
