12/01/2026
⚜Az 1500-as évek végén élt francia reneszánsz filozófus és bölcselő, Pierre Charron ’A bölcsességről” című írásában kifejti az értelmes élet szabályait, melyeket öt pontban foglalhatunk össze. Azt mondja:
„1. éljünk természetesen és összhangban a természettel, mert a természet Istentől való s ezért ez az alapvető szabály.
2. legyünk mértékletesek, mert így nem okozunk kárt senkinek és megőrizzük a magunk javát.
3. kívánjunk kevesebbet, mert így soha nem csalatkozunk.
4. viselkedjünk tartózkodóan, és ha lehet
5. csináljunk a szükségből erényt.
Azaz, úgy kellene eljárnunk, hogy az égiek végzései soha ne lepjenek meg. Mert amit az emberek most közölnek velünk, azt mi jelentősebb forrásból már rég tudtuk” – állapította meg a reneszánsz szerző.
Az intellektus, amit az elme biztosít, nem azonos az intelligenciával. Az elmének típus- helyzetre típus-megoldása van. Típus-kérdésre előregyártott típus-válasza. Az elméleti ember az azonos helyzetekre készül. Az életben azonban csak ritkán lépünk ugyanabba a lábnyomba még egyszer.
Az új helyzeteket csak az intelligens ember tudja bátran, okosan kezelni. Ezekhez a mindennapi kihívásokhoz kellenek az intuícióink, megérzéseink, a sugallatokra való nyitottságunk, természetességünk. A dogmákban, sztereotípiákban hívő ember elhiheti az igazat, de ugyanúgy a manipulált látszat dolgokat is. A kételkedő ember viszont, aki a kételyeire választ keres, az gyakorlatiasságának köszönhetően állandóan fejlődőképes. Amikor meggyőződik a válasz helyességéről, akkor Istentudóvá válik. Az ő bizonyosságát a tapasztalat adja…
A tudás nagyon sok esetben nélkülözhetetlen, nagyon hasznos számunkra, de soha nem lehet azonos a szellemi lényünkkel. Használjuk a tudást, hiszen ezért tanulunk, de nem engedhetjük meg, hogy a tudás puszta ténye elnyomja megérzéseinket, és felülírja érzéseinket, tapasztalatainkat.
Az emberhez méltó lét nem nélkülözheti a szellemi ébredést, ezért nem állhat csupán a tanult tudásból… Az emberi agy alkalmas több mindent megtanulni…egyre magasabb szintű tudást képes elsajátítani. Ez azonban a létezésnek még mindig csak egy fejlett foka. Szellemi ébredés nélkül a gyakorlati munka csupán feltételes reflex, a szellemi munka pedig nem más, mint a memória működtetése. A szellem öntudatra ébresztése nem érhető el a logika törvényeivel.
Az embernek elsőként összhangot kell teremtenie magában a természet ritmusával, ahol a szellem anyagi formaként jelenik meg. Ilyen szellemi behangolódást, ébredést adhatnak a szakrális helyeken történő szertartások, zarándokutak. Ezt a Jóistentől kapjuk. Mindezt átélhetjük az élmények, a kalandok, a bizalom, és a bátorság csodáival. Ezeken a helyeken megérintheti az ember szunnyadó lényét az a misztikus hatás, melynek köszönhetően szellemi ébredésünk csírái kibontakozhatnak. A tapasztalatgyüjtéshez széleskörű ismeretekre, tanulásra, és értő irányítóra, tanítóra van szükség. A valódi szellemi tanítók mindig részesültek egyfajta mágikus beavatásban. ⚜️
– Részlet: Kovács-Magyar András: A legnagyobb titok: AZ IGAZSÁG című könyvéből –