05/01/2026
A csend, ami valójában egy döntés
„Én csak békét szeretnék, ezért inkább nem szólok semmit.” – Hányszor hallottam már ezt a mondatot!
Sokan érkeznek hozzám azzal az érzéssel, hogy egy-egy kapcsolatukban vagy családi helyzetükben nincs választásuk. Úgy érzik, a „béke kedvéért” le kell nyelniük a véleményüket, hagyniuk kell, hogy mások döntsenek helyettük, mert a konfliktus felvállalása túl félelmetesnek tűnik.
Ilyenkor a figyelem beszűkül. Csak a tehetetlenséget látjuk: „Vagy tűrök, vagy kitör a háború.”
A One Brain módszerével végzett munka során azonban elkezdtük keresni, mi van e mögött a feszültség mögött. Miért érzi valaki úgy, hogy a saját igényeinek képviselete nem is opció? A stresszoldás során gyakran kiderül, hogy egy régi, gyerekkori minta hiteti el velünk: a biztonságunk ára a némaságunk.
De nézzünk egy kicsit mélyebbre, és vezessük át a figyelmet egy fontos felismerésre.
Amikor valaki azt mondja: „Nem választok, inkább maradok a csendben”, valójában abban a pillanatban hoz egy nagyon is határozott döntést. Úgy dönt, hogy feláldozza a saját belső békéjét a külső látszat-béke oltárán.
Amint ránézünk erre a tényre – hogy a hallgatásom nem a sors fintora, hanem az én aktuális döntésem –, a súlypont eltolódik. Már nem egy áldozat vagyok, akivel „történnek a dolgok”, hanem egy felnőtt ember, aki jelenleg ezt az utat választja.
És itt nyílik ki a kapu a valódi szabadság felé.
Mert ha felismerem, hogy én döntöttem a hallgatás mellett, akkor azt is felismerhetem, hogy bármikor dönthetek másképp is. Már nem a kényszer mozgat, hanem a tudatosság. Választhatom azt, hogy ma még csendben maradok, de már nem azért, mert „nincs más választásom”, hanem mert most ezt látom biztonságosnak. Vagy választhatom azt is, hogy elkezdem finoman, lépésről lépésre képviselni magam.
A One Brain abban segít, hogy a „nincs választásom” szorongató érzését felváltsa a választás szabadsága. Hogy ne a múltbéli félelmeid döntsenek helyetted, hanem te magad.
