11/11/2025
"Az erő nem az, amikor visszacsapsz.
Az erő az, amikor nem hagyod, hogy egy beszólás beléd marjon.
Az erő az, amikor a saját utadat járod, miközben a körülötted lévők próbálnak lerángatni a pocsolyába.
Az erő az, hogy akármilyen toxikus a környezeted, rád nem hat a mérgük."
Kedves Szülők, Pedagógusok!
Vámos Robi mondatai és csatolt írása a gyerekekhez, fiatalokhoz szól, de nem ők fogják megoldani az elhatalmasodó bullying-problémát. A mi felelősségünk gyermekeink érzékenyítése és értékrendjük beállítása anélkül, hogy ezzel a mellette élőket el akarná nyomni.
Mindannyian mások vagyunk: más a környezet, amiben felnövünk, más a kinézetünk, más az idegrendszerünk, más az érzékenységünk. A személyiségünk olyan, mint egy ujjlenyomat, ami nap mint nap változik.
A bántalmazott oldalon napról napra vértezzük fel gyermekeinket a verbális bántások ellen, a fogyasztói társadalom szülte feje tetejére állt értékrend ellen, hogy értékes, mértékletes és elfogadó felnőttekké váljanak.
De ott a tömeg a másik oldalon, aki összefog, aki bánt, és közösen, könnyeden, minden következmény nélkül támad - velük ki foglalkozik? A pedagógus jelző- és támogató szerepe óriási. Ha belegondolunk, ő az egyetlen, aki a kortárs kapcsolathálót egyenesben láthatja, aki szemtanúja a gyerekek közötti kommunikációnak, aki premier plánban nézheti végig, mit hoznak otthonról a gyerekek. Mert nem a gyerekek gonoszak, mi adjuk nekik otthonról az útravalót, a környezet pedig felerősíti a kapott csomagot!
Sok szülő és gyermeke egyedül marad a falakon belül a vértezés folyamatában, és ha otthon erős az alap, nagyobb eséllyel lesz a bántalmazott gyermek pajzsa elég erős, hogy lepattintsa a támadást.
De mi van azokkal a gyerekekkel, fiatalokkal, akiknek otthon sincs meg a kialakult értékrend, a közös gondolkodás, a biztos családi háttér. Náluk az egyetlen kapaszkodót a pedagógus jelenti. Az ő attitűdje, odafigyelése, kommunikációja - nem túlzás - életeket menthet. Akár a bántalmazott, akár a bántó oldalán áll a gyermek, ezek az élmények bevésődnek, és meghatározzák, milyen felnőtté válunk, milyen világot építünk magunk köré.
Pedagógusként nem mondhatjuk, hogy ez nem a mi dolgunk, nem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Innen is köszönjük azoknak a pedagógusoknak, akik a közösségükön belül azonnal közbelépnek a kortárs bullying megjelenésekor, és elfogadásra, megértésre ösztönzik a gyerekeket!
Kedves Szülők, legyünk nyitottak a gyerekek és a pedagógusok felé! A békétlenség, a bántás senkit soha nem vitt előre!
A barátainkat megválogathatjuk, nem kell mindenkivel lógni, haverkodni, de egymást bántani semmilyen formában nem ér!
Sírva jött hazaa? „Figyi, kiscsávó! Mit képzelsz magadról?!”
Mert komolyan érdekel. Amikor odamész a másikhoz az osztályban, belerúgsz a táskájába, szétcikized a haját, beleköpsz a lelkébe, akkor mi van a fejedben?
Hogy te vagy a király?
Hogy menő vagy, mert hangosabban röhögsz?
Hogy nagyobb vagy, csak mert erősebb vagy?
Hadd mondjak valamit: nem vagy menő, öcsém-húgom, csak szánalmas. Mert akinek tényleg van ereje, annak nem kell mást letaposni, hogy nagynak látszódjon. Az igazi erőt nem kell bizonygatni - fitogtatni.
És most beszéljünk a nevelésről.
Két verzió van, és egyik se egy Vekerdy-álom:
Az egyiknél otthon mindent megengednek. Anyuci-apuci körberajong, kis kedvenc vagy, és ha panaszkodik az ofő, hogy „Pistike megint megverte Zolikát”, akkor anyuci már ott is van a suliban:
„Az én kisfiam? Az kizárt! Az áldott jó!”
Aha, áldott jó. A padtársa könyve meg ketté van tépve, de persze Pistike csak „véletlenül” botlott bele.
A másiknál otthon szigor van. Hideg falak, hideg szavak. Minden este megkapja, hogy „béna vagy”, „haszontalan vagy”, „semmit nem érsz”. És ő megfogadja: majd az iskolában visszaveszi, ami otthon nincs. A suliban ő lesz a főnök, ott majd mindenki tőle fél.
Gratulálok: most ugyanazt csinálja, amit vele csinálnak. Ez nem menőség, ez örökített nyomor.
És tudod mi az, amitől végképp elgurul nálam a gyógyszer?
Amikor azt hallom: „Áh, ne vedd komolyan, csak poén volt.”
Poén?
Az hol poén, amikor valaki napokig nem akar iskolába menni miattad?
Poén, amikor sírva megy haza?
Poén, amikor elkezd magáról rosszakat gondolni, mert te odaszóltál valamit, ami neki beégett örökre?
Nem, öreg, ez nem poén. Ez sebhely. És a sebhely nem múlik el nyomtalanul.
Azt hiszed, nem lesz következménye? Tévedsz. Mindig van.
Az, amit ma csinálsz, ott marad valaki más fejében, szívében, életében. És ott marad a te történetedben is. Nem törlődik ki attól, hogy „csak vicc volt”. Te leszel az, aki beszólt valakinek. Ez már nem múlik el, ez tény.
Na de akkor mi a megoldás?
Nem az, hogy visszaütünk. Nem az, hogy te is odamész és visszaszólsz, mert akkor ugyanabban a mocsárban fogtok dagonyázni.
A megoldás az, hogy megtanulsz szűrni.
Szűrni a zajt.
Szűrni a sz.rt, amit rád zúdítanak.
Nem minden szó igaz, amit rólad mondanak. Nem minden támadás rólad szól. A legtöbb arról szól, hogy a másik gyereknek otthon valami nagyon nincs rendben. Kitérő: Sajnos az sem egyszerű, ha a szülő megtudja, hogy az ő gyereke a szekáló. Csak akkor alighanem észre sem veszi - sőt, olyat is láttam már, hogy egyenesen büszke volt rá. Kitérő vége.
Az erő nem az, amikor visszacsapsz.
Az erő az, amikor nem hagyod, hogy egy beszólás beléd marjon.
Az erő az, amikor a saját utadat járod, miközben a körülötted lévők próbálnak lerángatni a pocsolyába.
Az erő az, hogy akármilyen toxikus a környezeted, rád nem hat a mérgük.
Hidd el, nem benned van a hiba. Nem te vagy kevés, nem te vagy rossz, nem te vagy lúzer. Csak valaki épp a saját sz.rját próbálja rád önteni. Tanuld meg lerázni. Nem könnyű, de lehet. (Ősszel jön az új könyv, addig is ajánlok egyet lent)
Ne menj le a szintjükre:
Aki igazán erős, az nem ordít, nem üt, nem aláz meg másokat.
Az erő csendben van.
Az erő kitart.
Az erő túlél.
Te pedig maradj erős.
Nem miattuk. Magad miatt.
Maradj önmagad, bárki is történik!
VR
Ajánlott könyv:
Légy Te is Bánthatatlan. Olvasd el, mielőtt megjelenik a folytatása:
https://shop.vamosrobi.com/legy-te-is-banthatatlan-konyv
Munkafüzet az elmélyítéshez:
https://shop.vamosrobi.com/legy-te-is-banthatatlan-munkafuzet
