Neuro Balance

06/03/2026

Amikor túlterhelt idegrendszer:
„Nem lehet vele bírni.”
„Apróságokon kiborul.”

Sok szülő ezekkel a mondatokkal érkezik segítségért. A panasz legtöbbször viselkedészavarként jelenik meg: dührohamok, csapkodás, ellenkezés.
A háttérben azonban gyakran nem rosszindulat áll, hanem érzelmi szabályozási instabilitás. Ez lehet idegrendszeri éretlenség, vagy nevelési következetlenségből eredő káosz.
Ezek alapjaiban más megközelítést igényelnek.

Amikor az érzelmek „túl hangosak”:
Az érzelmi önszabályozás azt jelenti, hogy képesek vagyunk az érzéseink intenzitását kezelni. Nem az a cél, hogy ne legyünk dühösek, hanem hogy az érzelmeink ne árasszanak el.
Egy érzelmileg instabil működésű gyermeknél az idegrendszer gyorsabban és erősebben reagál. Egy apró csalódás – például hogy elfogyott a kedvenc joghurt – ugyanazt az idegrendszeri vészreakciót indíthatja el, mintha valódi veszély fenyegetné.
Ilyenkor a gyermek nem mérlegel. Nem „hisztizik”. Egyszerűen túl sok az inger. Védekezik, túlél.

A gyermekkori viselkedési problémák gyakran félreértelmezettek.
Amikor egy gyermek:
• nem tud várni,
• nem tud veszíteni,
• nehezen vált egyik tevékenységről a másikra,
• hirtelen dühkitörései vannak,
akkor az esetek jelentős részében nem a szabályokat utasítja el, hanem nem tud elég gyorsan visszanyugodni. Ilyenkor nem működik a hosszú magyarázat vagy a logikus érvelés. Ami működik, az a biztonságot adó, rövid, szeretetteljes kommunikáció. Egy csendes egymás mellett ülés, egy simogatás előbbre viheti a kapcsolatot.

Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha a dührohamok rendszeresek, ha az óvoda vagy iskola is jelzi a nehézségeket, ha a gyermek önértékelése sérül, vagy a családi légkör tartósan feszült. Akár a szülőnek magának is.

A viselkedészavar sok esetben összetett jelenség.
Amit tehetünk, hogy felismerjük a problémát. Megpróbáljuk megtalálni a kulcsot a megoldáshoz. Az instabilitás csökkentése megnyitja a kaput más területek fejlődése előtt, ami még magabiztosabbá teszi a gyermeket. Mintegy pozitív spirálba kerül, ahol az egyik terület húzza magával a másikat. Ezen dolgozom nap mint nap, s nagy öröm látni az eredményeket.

Neuro Balance
Veszprém

01/02/2026

31/01/2026

Félévi bizonyítvány nincs! Szinte mindenki bizonyítványnak hívja, holott ez értesítő. A naplóban szerepelni fog, a bizonyítványban nem.
Tájékoztatás kaptok arról, hogy eddig mennyire sikerült megfelelni az előírt követelményeknek. A bizonyítványig még épp elegendő idő van ezen javítani.
Csakhogy kevesen vannak, akik év végéig még több energiával tudnak tanulni, hogy javítani tudjanak. A gyerekek is elfáradnak, ahogy a családok is.
Azt kevesen tudják, hogy van eszköz, ami lehetővé teszi, hogy ez másképp legyen. Aktív tanulást, gyakorlást nem igényel, de passzív részvételt igen. Otthoni feladat nincs. Automatikus, mint ahogy járni, beszélni tanulunk.
Ezért szeretnek annyira hozzám járni a gyerekek.
Arra a kérdésre, hogy miért nem lett jobb az eredmény, annyi a válasz, ahány gyermek.
Figyelemzavaros, nehezen érti meg a dolgokat, állandóan pörög fejben vagy fizikailag éppúgy ok lehet, mint az önbizalomhiány, szorongás, bátortalanság, képzelt félelemek, gátlásosság.
Ezek a problémák abból erednek, hogy az idegrendszere nem tudja megfelelően kezelni a helyzeteket. Valahol, valamikor elakadt, félrecsúszott. Ettől nem beteg! (Még.)
Ám amíg egy felnőtt érzi, hogy sok a teher, megfogalmazza magának, tenni tud a saját érdekében, egy gyerek nem tud.
Sodródik, szót fogad vagy nem, létezik. Ez elég?
A felnőttek felelőssége, hogy felismerjék, ha a gyermekük rossz irányba halad!
Ebben segítek: megoldást, egy másfajta életminőséget nyújthatsz a gyermekednek.
Az ILF Neurofeedback tréning jobb önszabályozást, stabilitást, ugyanakkor rugalmasságot eredményez.
A napi munka könnyebbé, pontosabbá, gyorsabbá válik úgy, hogy nem meríti ki annyira.
Belső erőt ad, ami átsegíti a nehézségeken. Az eredmények aztán örömet szereznek, az öröm növeli az önbecsülést, az önbecsülés további sikerekhez segíti. Ezt talán nevezzük … angyali körnek.
A tudomány gőzerővel halad. Használd ki!

Keress bizalommal:
neuro.balance.hu
+3620-5214756

#

16/01/2026

Fáradt vagy. Délutánonként leckét írsz a gyermekeddel. Segítesz. Szüksége van rá, mert nem érti, lemaradt, sni-s, vagy egyszerűen: csak.
Ez a feladat most ment, de érzed, a következő megint nem fog. Miért?

Ebben tudok nektek segíteni! Nem újabb feladatokkal, hanem az okok felszámolásában. Azért, hogy ne egy feladat legyen kész, hanem önállóan is boldoguljon! Valahol, valamikor az idegrendszere elakadt, és ha felzárkóztatjuk a korához, a siker nem marad el! Itt nem kell feladatokat oldani, tornázni. Az ILF Neurofeedback szórakoztató a gyerekek számára. (Nem mellesleg a felnőtteknek is)

Keress a weboldalamon:
neuro-balance.hu

vagy egyszerűen hívj:
+3620/5214756

30/12/2025

📌

Jelenleg minden 22. elsősnek újra kell kezdenie az évet. Az országos adatok alapján legalább 5 ezer gyermek évismétlése köthető a rendszer bevezetéséhez.
https://eduline.hu/kozoktatas/20251229_elso_osztaly_evismetles_Szuloi_Hang_plusz_ovi

30/12/2025

💙

Döbbenetes számok: Megtízszereződött autista diák, több mint 100.000 SNI-s gyerek. A kódot megkapták. De vajon a megfelelő fejlesztést is megkapják? https://szuloklapja.hu/tizszeresere-nott-az-autista-diakok-szama-az-iskolak-nincsenek-felkeszulve

05/12/2025

🙂

🧠Autizmus Spektrum Zavar (ASD) & neurofeedback tréning: Segítő kéz az atipikus idegrendszernek! ✨

Tudtad, hogy a neurofeedback tréningek kiegészítő eszközként támogathatják az autizmus spektrum zavarral érintett egyének fejlődését?

Az atipikus idegrendszer működése sokszor kihívást jelenthet a figyelem, a szabályozás és az érzelmek terén.

A neurofeedback egy non-invazív, szórakoztató módszer, ami az agyhullámok önszabályozására tanítja az egyént.

A cél:

• figyelem és koncentráció erősítése
• csökkentett szenzoros túlterheltség és szorongás
• a szociális interakciók megkönnyítése

NEM CSODASZER, de egy modern, tudományosan megalapozott út a jobb életminőség felé, segítve az idegrendszert a rugalmasabb és kiegyensúlyozottabb működés érdekében.

Fedezd fel a kiegészítő fejlesztés ezen lehetőségét! Kérdezz bátran, ha érdekel, hogyan építhető be a neurofeedback a fejlesztési tervetekbe.

💻www.neurofeedback-tatabanya.hu
📱+36704364443

05/12/2025

Gyerekszáj: "Ma megyünk a mesenénihez?"

25/11/2025

📢 FBT vagy ILF? – Kinek lehet fontos a különbség és miért?
Leginkább a szakmának — de új blogcikkünkből ez is kiderül.

Érdekvédelmi szervezetként felismertük, hogy fontos lehet a neurofeedback iránt érdeklődőket közérthetően tájékoztatni ezekről a módszertani különbségekről, ezért indítottuk el hazai webinár-sorozatunkat is, amelyet eddig már három alkalommal megtartottunk.

Örömmel látjuk, hogy a BEE Medic — ILF-eszközfejlesztő és oktató cég — januárban szintén tart egy ingyenes webinárt az FBT és az ILF közötti különbségekről. Mi magunk is kíváncsian várjuk az eseményt.
Hogy miért, és miért tartjuk fontosnak ezt a kérdéskört, az az alábbi cikkben olvasható; innen az eseményhez kapcsolódó jelentkezési felület is elérhető.

👉 https://www.neurofeedbackegyesulet.hu/2025/11/21/fbt-vs-ilf_nemzetkozi-terbol/

22/11/2025

😔

05/11/2025

Miben segíti a gyermekek (és felnőttek) mindennapjait? Mi a különbség neurofeedback és neurofeedback között? Mik a tények és milyen tévhitek övezik? Milyen a fővárosi, és országos lefedettség? Várlak szeretettel egy kötetlen beszélgetésre, ahol családias légkörben teheted fel a kérdéseidet.

05/11/2025

🍀

🧠🔬 A Stanford team just reversed autism symptoms by targeting one overlooked brain region.

In a breakthrough study, Stanford Medicine researchers have reversed autism-like behaviors in mice by targeting a specific brain region known as the reticular thalamic nucleus.

This area, which acts as a gatekeeper for sensory information, was found to be hyperactive in mice modeling autism, leading to symptoms such as hypersensitivity to stimuli, social withdrawal, seizures, and repetitive behaviors.

By reducing this hyperactivity—using both an experimental seizure drug (Z944) and a neuromodulation technique called DREADD—the researchers effectively restored typical behavior patterns in the mice. Remarkably, when this brain region’s activity was artificially increased in healthy mice, they began to exhibit autism-like behaviors, further underscoring its role.

These findings also deepen our understanding of why epilepsy is so commonly co-occurring in individuals with autism, as both conditions may share underlying neural circuitry involving the thalamus.

While the study is still in preclinical stages, it offers a compelling new direction for treatment research—targeting a specific and previously underexplored region of the brain. If future studies in humans confirm these results, this approach could represent a major step toward more precise, biology-based treatments for autism spectrum disorders.

paper
“Reticular thalamic hyperexcitability drives autism spectrum disorder behaviors in the Cntnap2 model of autism” by Sung-Soo Jang, Fuga Takahashi and John R. Huguenard, 20 August 2025, Science Advances.

This is a fascinating new direction for understanding the brain's circuitry. What are your thoughts on this approach?

Disclaimer: This content is for informational and educational purposes only.