19/11/2025
Nem tudom, hova tartunk, de abban biztos vagyok, hogy ami történik az nem az az irány, ami az anyák és babák érdekeit szolgálná. Nagyon fontos, olvassátok 💜
❗️Anonim szülésznői vélemény érkezett a szülésindításról szóló új irányelvről.
Mozgalmunk a társadalmi párbeszéd jegyében szívesen fogadja a hallgatók, társzakmák, érintettek gondolatait a szeptemberben megjelent indukciós irányelvről.
Az eddigi posztokat az írás végén linkeljük.
Az első elemzést változtatás nélkül közöljük:
The ARRIVE will never arrive to Europe?
Szülésznői gondolatok az új indukciós irányelv kapcsán
“Magyarországon a szülésindukció gyakorlatára vonatkozó 2008-as protokollt egy korábbi miniszteri rendelet hatályon kívül helyezte, új szakmai irányelv pedig ez idáig nem jelent meg. A 2025. szeptemberi közlönyben azonban napvilágot látott az új protokoll.
A protokollt egy héttagú szakmai csoport dolgozta ki. Közülük hat szülész-nőgyógyász, és egy egészségügyi szakjogász, aki emellett igazságügyi orvostan és egészségbiztosítás szakorvos.
A véleményezők között van egy aneszteziológus szakorvos, egy diplomás ápoló, egy háziorvos, egy neonatológus és egy védőnő.
Bevonásra került továbbá az Élet Érzés Egyesület.
A protokollt hat férfi és egy nő alkotta meg. Sem köztük, sem a véleményezők között nem akadt egyetlen olyan szakember sem, aki a vajúdás alatt valóban a szülőnő mellett van végig, és aki valójában rálát a nők hogylétére, a testi és lelki állapotára. Ez pedig a szülésznő.
A férfiaknak nincsenek női nemi szerveik. A férfiaknak nincs hüvelyük. Így eshet meg az, hogy az orvosi egyetemeken azt tanítják, a méhszáj érzéketlen, voltaképp egy gombot is fel lehetne rá varrni probléma nélkül.
A férfiaknak nincs méhe. És nincs fogalmuk arról, hogy az oxytocin indukálta méhtevékenység és fájdalom mennyivel másabb, mint a test által előállított oxytocin okozta méhtevékenység és fájdalom.
Az irányelvből megtudhatjuk, hogy „Magyarországon 2022-ben a szülések 15%-ában, mintegy 12 000 esetben került sor a szülés mesterséges megindítására” és bár ez a szám egyre növekszik, de sehol nincsen az USA 20%-os, és a skandináv országok 30%-os indítási arányához képest. A megfogalmazás alapján tehát van még hová fejlődnünk.
A 2023-as decemberi Nagyvárad téri konferencián meghallgathattuk Prof. Dr. Ács Nándort, aki arról beszélt, hogy mindenkit indítunk, csak éppen nem tudunk indítani, így az indítások nagy része fejeződik be császármetszéssel.
Nagy érdeklődéssel olvastam tehát végig a protokollt, amitől azt reméltem, javulhatnak az eredményeink.
Bizonyos anyai és /vagy magzati egészségi állapotok miatt időnként szükségszerűvé válik a terhesség lezárása. Ezt minden esetben egyéni mérlegelés előzi meg, az indítás elmaradása esetén pedig valószínűsíthető az egészségromlás.
Emellé bekerült azonban egy ’rizikócsökkentőnek’, ’profilaktikusnak’ nevezett indukciós ajánlás is, mellyel szeretnék bővebben foglalkozni.
Ajánlás 3 Alacsony kockázatú terhességben elektív (’rizikócsökkentő’, ’profilaktikus’) szülésindukció ( = „programozott szülés”) a terhesség 39.0–41.6 hete között ajánlható fel. (E)
Ajánlás 5 Alacsony kockázatú terhesség esetén minden várandóst javasolt tájékoztatni a rizikócsökkentő (elektív) szülésindukció lehetőségéről. A tájékoztatás során javasolt kitérni a szülésindukció és spontán szülésre történő várakozás esetén várható kimenetelekre. (A)
Ajánlás 6 Alacsony kockázatú terhesség esetén arról is tájékoztassuk a gravidát, hogy a rizikócsökkentő (elektív) szülésindukció felsorolt kedvező hatásai először szülőknél és multiparáknál egyaránt fennállnak. (B)
A szülésindítás egyik eszköze az oxytocin, az alkalmazott mennyiség a kezelőorvosra van bízva.
Ajánlás 19 Az oxytocin adagolásának maximális dózisára vonatkozóan nincsenek bizonyítékon alapuló adatok.
Burokrepesztés szükséges, lehetőleg korai szakaszban
Ajánlás 23 Szülésindukciók során a korai (3 cm-es méhszájstátusznál) vagy késői burokrepesztés (a szülés aktív fázisában) nem befolyásolja a császármetszések arányát és a perinatális kimenetelt, de a korai burokrepesztés átlagosan 5 órával rövidíti a szülés kezdetétől a szülésig eltelt időtartamot. Ez alapján szülésindukciók során a korai burokrepesztés részesítendő előnyben. (A)
Más egyébbel semmi esetre se próbálkozzon a kismama, még az oxytocin termelésre bizonyítottan hatékony sz*****is aktussal sem
Ajánlás 31 A nem gyógyszeres eljárások közül az alábbiak nem javasolhatók a szülésindukció folyamán: gyógynövény készítmények, ricinusolaj – akupunktúra, – homeopátiás készítmények, – forró fürdő, – sz*****is aktus, – beöntések. (D)
Az indítás alatt, az oxytocinos fájáserősítés miatt a vajúdás teljes hosszában CTG monitorizálás szükségeltetik.
Ajánlás 34 Oxytocin infúzió alkalmazása során folyamatos CTG-monitorizálás szükséges. (B)
Az epidurális érzéstelenítés korán, már 4cm-es méhszáj tágasság alatt is adható.
Ajánlás 37 Szülésindukció során az epidurális anesztézia (EDA) általában, és így a korán (méhszáj tágassága< 4 cm) alkalmazott EDA alkalmazása is javasolt, amennyiben a várandós azt kéri. (B)
A fő alappillére az értekezésnek a 2018-ban napvilágot látott ARRIVE tanulmány.
Amerikai tanulmány, mely az Egyesült Államokban készült, az ottani egészségbiztosítási sajátosságoknak megfelelően. Miért gondoljuk azt, hogy egy olyan társadalomban, ahol a szülés sokmilliárdos biznisz, ahol minden egyes beavatkozást kiszámláznak, a jó, a természetes szülést minél inkább megtámogató gyakorlatot fogják előnyben részesíteni?
De nézzük is, miről szól!
Az ARRIVE nagyszabású, randomizált, kontrollált vizsgálatra épült. Elsődleges kimenetel: az elektív, 39-ik heti indukciók csökkenthetik-e a súlyos szövődmények vagy a halvaszületések számát a csecsemőknél.
Ritka, de súlyos szövődmények (ilyen például a halvaszületés) megelőzésére szándékoztak az elektív indukciót voltaképpen tömegeken alkalmazni.
Másodlagos kimenetelként arra vártak választ, hogy az elektívindukciók valóban növelik-e a császármetszés előfordulását.
A kutatásban szintúgy, mint a magyar irányelvekben, nem vettek részt szülésznők. Szülészorvos kollégákkal dolgoznak, és sokszor nagyon erős ellenérzéssel bírnak egy-egy beavatkozással kapcsolatosan. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott beavatkozást elrendeli/ végrehajtja valaki, vagy a vajúdó nő mellett tölt további hosszú órákat, és látja az összes következményt, hatást és mellékhatást. És ez nemcsak az USA-ban van így. (1)
Elfogult volt-e a tanulmány?
A megalkotói orvosok voltak, és valószínűleg pozitív eredményeket vártak a szülésindítással kapcsolatban. (2) Az eddig is nagy számban alkalmazott eljárást szerették volna kutatással alátámasztani.
Kutatók akaratlanul is úgy tervezhetnek meg, végezhetnek el egy tanulmányt, hogy torzulnak az eredmények. Az elfogultságuk befolyásolhatja azt is, hogyan értelmezik az adatokat, hogyan írnak róluk és hogyan interpretálják az eredményeket.
Egy randomizált vizsgálatban az elfogultságot úgy kontrollálják, hogy a személyzet előtt sem ismert, mely páciensek azok, akiken a beavatkozások zajlanak, és kik a kontrollcsoport. A személyzet így nem tudja befolyásolni az eredményeket. Mivel azonban a szülésindítás jól látható, egyértelmű, mindenki tudta, hogy melyik anya melyik csoportban van. Itt léphet működésbe a Hawthorne-effektus (az emberek viselkedése megváltozik, ha tudják, hogy figyelik őket).
Ha az orvosok motiváltak esetleg arra, hogy elkerüljék a császármetszéseket az elektív indukciós csoportban, akkor (tudatosan vagy tudat alatt) törekszenek a császármetszések elkerülésére.
Elfogultságuk befolyásolhatja az eredményeket.
Orvosok a vizsgált szülések 94%-ánál, míg szülésznők csak 6%-ánál vettek részt, holott egyértelműen bizonyított, hogy azoknak a szüléseknél, ahol csak szülésznő van jelen, sokkal kedvezőbb a végkimenetel. (3)
Azok közül az anyák közül, akiket a spontán szülő csoportba osztottak, végül mégis többeknek megindították a szülését, mivel voltak olyan orvosok, akik egyszerűen nem engedték a terhességet tovább a 40 hét 5 nap után, mivel szerintük nem biztonságos azt tovább folytatni.
Ezeket az anyákat azonban továbbra is a spontán szülők csoportjában tartották, így a szülésük kimenetele ezt az eredményt befolyásolta.
És a csecsemők egészségi állapota?
Nagyon vegyesek az eredmények. Muller alacsonyabb halálozási rátát, és kevésbé súlyos egészségügyi problémákat igazolt azoknál a csecsemőknél, akiknél a 39. héten szülésindítást végeztek, a spontán beinduló szülésekhez képest. (4)
Egy másik tanulmány nem talált különbséget az újszülöttek intenzív osztályra történő felvételének arányában, sem a rövidebb távú egészségügyi állapotukban. Hosszabb távon már más a helyzet. Nethery egy 2023-as kutatásában aggasztó növekedést tapasztalt a gyermekek egészségi állapotának romlásában az ARRIVE hatására megszaporodott szülésindítások utáni időszakban. (5)
Egy másik kutatócsoport magasabb arányban talált vállelakadást a 39. héten elektív szülésindítások esetén.
Összességében az újszülöttek egészségével kapcsolatos kutatási eredmények nem igazolták egyértelműen a 39. héten elektív indukciót.
“The ARRIVE trial will not ‘arrive’ to Europe” - Az Arrive nem fog Európáig elérni, mondta Facetti 2022-ben. Úgy tűnik, tévedett. Legalább is, ami kis hazánkat illeti. (6)
Az egészségügyi dolgozók sokszor az indítást szinte jelentéktelen beavatkozásnak tekintik. Figyelmen kívül hagyva, hogy ilyenkor megváltozik a szülés időtartama és a szülés lefolyása. Legtöbb esetben indításkor az alkalmazott beavatkozások (pl. oxytocinnal indukált összehúzódások és korlátozott mozgásképesség) miatt fájdalmasabb lehet a szülés. Más az, amikor egy beavatkozásnak orvosi indoka van, mint amikor felajánljuk (jobb alternatívakét feltüntetve) az adott beavatkozást.
De hogy is zajlik egy indítás?
Magyarországon az érvényben lévő szakmai ajánlás a terhességet a 41–ik hétig javasolja folytani.
Az édesanya előző nap jelentkezik a kórházban. Amennyiben a méhszája még nincs indításra alkalmas állapotban, hormonokat tartalmazó tablettákkal, vagy a méhszájba helyezett ballonkatéterrel próbálják a kellő tágasságot elérni. Ezt követően burokrepesztés, és vagy oxytocinos fájáserősítés az újszülött megszületéséig.
Az oxytocin betegtájékoztatóján feltűntetett mellékhatások az alábbiak:
Anyai mellékhatások
• Szívritmuszavarok, szapora szívverés, a szívartériák részleges- vagy teljes elzáródása (miokardiális isémia),
• vérnyomáscsökkenés,
• vérrögök kialakulása a kis erekben test szerte (disszemináltintravaszkuláris koaguláció),
• vérzés fokozódása,
• megnövekedett folyadékmennyiség a tüdőben (tüdő ödéma),
• émelygés, hányás,
• vízmérgezés,
• fejfájás,
• méhrepedés,
• méhizomzat fokozott összehúzódása,
• méhizomzat görcsös összehúzódása,
• allergiás és túlérzékenységi reakció.
Magzati mellékhatások
• a születés utáni időszakban mért alacsony pontértékű 5 perces Apgar (az újszülött élettani paramétereit értékelő pontszám),
• szívritmuszavar, szívverés csökkenése és emelkedése,
• szem ideghártyájának bevérzése,
• fulladás (tetszhalál),
• magzati halálozás,
• alacsony nátriumszint a vérben,
• magzati oxigénhiány (fötális distressz),
• agykárosodás.
Ezeket végigböngészve egyértelmű, hogy nem árt, ha a babát nem tévesztjük szem elől egy pillanatra sem, és igyekszünk rögtön észlelni, ha a kis szervezete nem tolerálja tovább a beavatkozásunkat. Erre momentán az egyetlen lehetőség a CTG készülék.
Az Egyesült Államokban előszeretettel használják a magzati fejbőr elektródát. Az anyák felé csak egy kis „kapocsként” definiálják (sokan hiszik azt, hogy egy kis felragasztható eszköz), valójában a magzat fejbőrébe csavarható drótról van szó.
Hazánkban ez nincs használatban, így két, vezetékkel a géphez rögzített, hokikorong méretű és vastagságú tárgyat kell az anya domborodó pocakjára felrögzíteni gumiszalagokkal. Elméletben van arra lehetőség, hogy az anya felkeljen, és mozogjon, ameddig ez a kb. 2 méternyi zsinór engedi. Gyakorlatban a gép sokszor nemet mond, a hokikorongok elmozdulnak, a baba szívhangja helyett az anya értékeit rögzíti a gép, és ezek miatt sokszor kell az anyának a vajúdása teljes ideje alatt feküdnie.
A hypotalamusunkban állítjuk elő az oxytocin hormont. A hormon ezután a hypofizisbe kerül, ahonnan pulzálva jut a véráramba. Kívülről adagolt szintetikus oxytocinnal nem lehet ezt a pulzálást imitálni. A kontrakciók minősége teljesen megváltozik, fájásszünetekben tud tökéletesen megpihenni a méh izomzata, a fájások jóval kellemetlenebbek. Emiatt jóval gyakoribb, hogy epidurális érzéstelenítést kér a vajúdó.
Egy ausztrál kutatás arra az eredményre jutott, hogy azok az anyák, akik vezetékes CTG készülékre kötve vajúdtak, sokkal nagyobb eséllyel kértek epidurális érzéstelenítést, és szültek később sürgősségi császármetszéssel. A felmérésben résztvevő nők úgy vélekedtek, a vezetékes CTG negatívan befolyásolta a vajúdásukat. (7)
A születő gyermek a vajúdás alatt forgásokat végez a méhben. Ezek a forgások akkor tudnak a leggördülékenyebben bekövetkezni, ha az anya mozgásban van, nem pedig egy pozícióban fekszik.
A császármetszések leggyakoribb okai közt szerepel az inertiauteri (8), tehát a szülés nem halad, a méhszáj nem tágul a megfelelő ütemben, relatív téraránytalanságot gyanítanak.
Ha közelebbről vizsgáljuk meg ezeket az okokat, voltaképpen ugyanoda mutatnak. A baba nem jó irányból illeszkedne a medencébe, a forgásokat nem tudja megfelelően elvégezni. A fej nem nyomódik erőteljesen a méhszájra, annak a tágulása nem megfelelő ütemben zajlik, a fej rossz átmérőkben akarna áthaladni a csontos medencén. A baba a pocakban maximálisan használja ki a rendelkezésére álló helyet. Ha a méh, illetve a medencét bélelő lágyszövetek aszimmetrikusak, ő sem tudja a szülést elősegítő módon pozícionálni magát.
Az aszimmetrikus izmok mozgással lazíthatóak, így minden olyan szituációban, amikor ez gyanítható a háttérben, az anya mozgása szükségszerű lenne. (9)
Azoknál a magzatoknál, akiknek tarkója nem az anyai szeméremcsont, hanem az anyai medence hátsó részének irányába fordul, sokszorosára emelkedett a császármetszéssel történő szülésbefejezés. (10)
Az epidurális érzéstelenítés pedig nemhogy javítana, gátolja a tarkó hatékony forgását. (11)
Számos tanulmány jelent meg, melyek az epidurálisérzéstelenítés, és a császármetszés összefüggéseit vizsgálták.
Az epidurális érzéstelenítés hatására megduplázódott a sürgősségi császármetszések előfordulása. (12)
Ez az elemzés kimutatta, hogy mind az epidurálisérzéstelenítés alatti méhszájtágítás, mind a romló magzati szívfrekvencia jelentős közvetlen és közvetett hatással volt a császármetszések gyakoriságára. (13)
Az a megállapítás, hogy az epidurális érzéstelenítés nem növeli a császármetszések számát, érthetetlen, mivel növeli a velük összefüggő tényezők valószínűségét. Egyrészt növekszik a kívülről adagolt oxytocin használat, ami arra utal, hogy lassítja a szülést. (14)
Azoknál a magzatoknál, akik nem optimálisan illeszkednek az anyai medencébe, sokkal gyakrabban detektálhatók nem reaktív és gyanús eredmények pl. az extendált fej, vagy a szemgolyóra irányuló nyomás miatt. A nem kielégítő CTG regisztrátumok ellenére sok esetben születnek tökéletes állapotú babák. (15)
Indítás protokollunk ejt pár szót a sikertelen szülésindukciórólis. (37-es ajánlás) Amennyiben végignézünk a fentebb felsorakoztatott megállapításokon, elmondhatjuk –e, hogy egyes esetekben valójában pont a szülésindukció az oka annak, hogy császármetszéssel fejeződik be a szülés. Hiszen a non-reassuring CTG, a téraránytalanság, a nem haladó szülés az indukció során alkalmazott gyakorlatoktól nem fog progrediálni, egyéb technikákkal viszont megváltoztatható a végkimenetel.
A szülés magzati ingerre indul. Az ő hormonjai indítják az anya hormontermelését. A hormonok egyre fokozódó ütemben árasztják el az anya testét. A baba képes szabályozni a hormonáradatot, amennyiben esetleg szünetre van szüksége, csökken a hormontermelés intenzitása.
Az anya fájdalomcsillapító endorfinokat termel, melyekből gyermeke is részesül. Kettejük finoman összehangolt munkája ez, melyet mi is csak nagy vonalakban értünk.
Ebbe a táncba trappol bele mocskos, sáros csizmájával az elektív szülésindítás, az öncélú, „indítsunk, csak mert meg tudjuk csinálni” elképzeléssel.
„A szülés természetes megindulásának feltételezett előnyeivel kapcsolatos HIEDELMEKET, a szülésindukció módszereit, ezek megalapozatlanul feltételezett hatástalanságát, a módszerek alkalmazása során tapasztalható kellemetlenségeket, a vajúdás elhúzódásával kapcsolatos téves információkat stb.”
Tanulmányok kimutatták, hogy minél több a beavatkozás a szülés alatt, annál több traumatünettel jár együtt a folyamat (Creedy et al. 2000; Soet et al. 2003). Azok az anyák, akiknek indították a szülését, sokkal rosszabb élményként élték meg az, kevésbé voltak elégedettek a történésekkel (Adler et al. 2020; Falk et al. 2019). Ez különösen igaz lehet azokra az asszonyokra, akiknek korlátozták a mozgását, a szabad pózt a kitolás alatt és a vajúdás alatti evés- ivást. Bár a szabad mozgás és étkezés minden nőt megillető jog lenne a vajúdás és a szülés során, ezeket a jogokat a kórházi szabályzatok miatt lehetetlen, vagy nehezebben lehet érvényesíteni és elérni a szülés megindítása során. Az indítással gyakran együtt járó „beavatkozások kaszkádja” a szülő személy vágyait és preferenciáit is befolyásolhatja. (16)
Ezek nem hiedelmek tehát, ezek tények. Pusztán meg kéne hallgatni azt a sokszázezer anyát, akinek van indított szüléssel, és természetes szüléssel kapcsolatos tapasztalata is. Ezekkel a kijelentésekkel a protokoll hitelteleníti az anyákat, mint a saját testükkel, a saját érzéseikkel kompetens személyeket.”
HIVATKOZÁSOK
1. Raoust G, Hansson SR, Kajonius P. Swedish maternity care professionals’ perception of labor induction. Midwifery. 2024;133:103997.
2. Glantz JC. Why not induce everyone at 39 weeks? Birth. 2017;44(2):97-100.
3. Fikre R, Gubbels J, Teklesilasie W, Gerards S. Effectiveness of midwifery-led care on pregnancy outcomes in low- and middle-income countries: a systematic review and meta-analysis. BMC Pregnancy Childbirth. 2023;23(1):386.
4. Muller P, Karia AM, Webster K, Carroll F, Dunn G, Frémeaux A, et al. Induction of labour at 39 weeks and adverse outcomes in low-risk pregnancies according to ethnicity, socioeconomic deprivation, and parity: A national cohort study in England. PLoS Med. 2023;20(7):e1004259.
5. Nethery E, Levy B, McLean K, Sitcov K, Souter VL. Effects of the ARRIVE (A Randomized Trial of Induction Versus Expectant Management) Trial on Elective Induction and Obstetric Outcomes in Term Nulliparous Patients. Obstet Gynecol. 2023;142(2):242-50.
6. Facchinetti F, Menichini D, Perrone E. The ARRIVE trial will not “arrive” to Europe. J Matern Fetal Neonatal Med. 2022;35(22):4229-32.
7. Levett KM, Fox D, Bamhare P, Coddington R, Sutcliffe KL, Newnham E, et al. Differences in women’s experiences of labour according to type of fetal monitoring: a quantitative analysis of an Australian national survey. BMC Pregnancy and Childbirth. 2025;25(1):565.
8. NHS inform. Caesarean section (C-section) 2025 [updated 2025.08.14. Available from: https://www.nhsinform.scot/ready-steady-baby/labour-and-birth/assisted-birth/caesarean-section-c-section.
9. Melchionda MM, Aloi T, Bruno F, Lazzari A, Mauri PA, Esposito G. Spinning Babies(®) approach: A way to promote fetal head rotation during labor? Eur J Midwifery. 2025;9.
10. Menichini D, Mazzaro N, Minniti S, Ricchi A, Molinazzi MT, Facchinetti F, et al. Fetal head malposition and epidural analgesia in labor: a case-control study. J Matern Fetal Neonatal Med. 2022;35(25):5691-6.
11. Lieberman E, Davidson K, Lee-Parritz A, Shearer E. Changes in Fetal Position During Labor and Their Association With Epidural Analgesia. Obstetrics and gynecology. 2005;105:974-82.
12. Salfarlie N. Epidural analgesia in labour and the risk of emergency caesarean: a retrospective observational study. British Journal of Midwifery. 2024;32(8):404-11.
13. Ghidini A, Vanasche K, Cacace A, Cacace M, Fumagalli S, Locatelli A. Side effects from epidural analgesia in laboring women and risk of cesarean delivery. AJOG Glob Rep. 2024;4(1):100297.
14. Goer H. Epidurals: Do They or Don’t They Increase Cesareans? J Perinat Educ. 2015;24(4):209-12.
15. Sridharan S, Guruvare S, Rao CR. Correlation of cardiotocography abnormalities with position and attitude of the fetal head in labor. AJOG Glob Rep. 2022;2(4):100112.
16. Dekker R, Richardson-Cayama M. Evidence on: The ARRIVE Trial and Elective Induction at 39 Weeks: Evidence Based Birth; 2024 [Available from: https://evidencebasedbirth.com/arrive/.
Bevezető posztunk: https://www.facebook.com/share/p/17VhcfWmrp/?mibextid=wwXIfr
A hiedelmekrők: https://www.facebook.com/share/p/17JFQQquAd/?mibextid=wwXIfr