31/10/2025
A trigger nem múlik el
Sokan azt hiszik, hogy ha idővel elfelejtik a múltat, a fájdalom is eltűnik.
De a trigger nem felejt.
A test, az idegrendszer és a tudat együtt őrzi a pillanatot, amikor valami mélyen megsérült benned.
És addig fog újra és újra felbukkanni, amíg a trauma gyökere el nem oldódik.
Nem az idő gyógyít, hanem a tudatos megélés.
A trigger mindig visszahozza azt, amit elnyomtál:
azt a félelmet, kiszolgáltatottságot, szégyent vagy dühöt, amit akkor nem tudtál kifejezni.
Ezért nem múlik el magától.
Amíg a gyökér ott van, a minta ismétli önmagát.
Így működik a kör:
Egy helyzet, egy ember, egy mondat – és hirtelen a tested reagál.
Nem érted, miért.
Elönt a szorongás, a feszültség, a bizonytalanság.
A tudat ilyenkor azt hiszi, „valaki megbántott”, pedig csak a múlt aktiválódott a jelenben.
És ha nem ismered fel, a kör újra bezárul:
más arc, ugyanaz az érzés.
Más történet, ugyanaz a reakció.
A tudat nem tud különbséget tenni múlt és jelen között, amíg a trauma be nem záródott.
Ezért ismétli magát minden trigger.
Nem azért, mert nem tudsz „továbblépni”, hanem mert a tudat nem hagyja, hogy elkerüld a gyógyulást.
Minden újabb hullám azt jelzi:
„itt még fáj”.
És amíg ez a fájdalom nincs a tudatos térben átélve, addig az élet újra és újra eléd hozza — más szereplőkkel, más formában, de ugyanazzal az érzéssel.
A trigger tehát nem büntetés, hanem hívás.
A tudat így szól:
„Ezt még meg kell élned, hogy végre szabad legyél.”
Amikor a gyökér elenged, a minta megszűnik.
Nem kell többé újrajátszani.
De addig a színpad marad, és a történet ismétlődik.
Nem azért, hogy fájjon — hanem hogy befejeződhessen.
Vivian.K.
