Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány

04/12/2025

A látók többsége azt gondolja, hogy a látássérültek általában muzikálisabbak mint a látók. Ez egy hiedelem, ezt semmilyen kutatás sem bizonyítja. Természetesen vannak kivételek, Ray Charles egy fantasztikus hangú és hangulatú előadó volt.

03/12/2025

A WHO 2022-es adatai szerint 1,3 milliárd ember, vagyis a világ népességének legalább 16 százaléka él jelentős fogyatékossággal. Figyeljünk egymásra, legyünk jelen az életükben, legyünk elérhetőek számukra. Ez a legnagyobb segítség. Mindenkinek lehet és van dolga a Földön.

02/12/2025

Molnár Gábor, a vak író. Tragédia, rengeteg munka és az eredmények. Mert a munka mindig meghozza az eredményeket is.

30/11/2025

"Másokban a szeretet melegét kelteni csak a bennünk lévő szeretet melege által lehet" - Spurgeon

ÁLDOTT ADVENTET KÍVÁNUNK!

28/11/2025

Isten adjon mindenkinek olyan barátot akinek 200 éves előnye és összegyűjtött tapasztalata, tudása van! Gratulálunk!

28/11/2025

Festeni vakon.

24/11/2025

2025.11.21.-én az igazgató úr kérésére szemléletformáló foglalkozást tartottunk Csíkszeredában a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban. Idén ősztől két IX-es látássérült diák tanul a gimnáziumban, ezért volt ésszerű az adott osztályok érzékenyítése. Köszönjük Sulyok Péternek, Lukács Rékának, Nagy Csengellének az áldozatos munkát. És köszönjük a meghívást az iskola vezetőségének!

22/11/2025

Fényképezni vakon? Igen, lehetséges.

19/11/2025

Híres látássérült emberek: Louis Braille

Híres látássérült emberek rovat — 2. rész

Ebben a sorozatban olyan közismert és a köztudatban méltánytalanul elfeledett látássérült embereket kívánunk bemutatni, akiknek élete, munkássága, hozzáállása és kitartása példaként áll mindnyájunk előtt. Van köztük festő, fényképész, író, költő, feltaláló, emberjogi aktivista és zenész is. Egy szóval rendkívül változatos a tevékenységük palettája. Az azonban közös ezekben az emberekben, hogy a fogyatékosságuk ellenére senki sem adta fel!

Hétről-hétre egy-egy portrét adunk közre, bemutatva, hogy mennyire sokszínű a világunk.

Ma a 200 éves pontírás kifejlesztőjéről, Louis Braille-ról, valamint az általa megalkotott módszerről hoztunk el néhány érdekességet.

Louis Braille egy Párizs közeli kis faluban, Coupvary-ban született 1809. január 4-én. 3 éves korában egy baleset következtében vesztette el a látását. Édesapja lószerszámkészítő műhelyében próbálgatta apja mesterségét, ami nagyon rosszul sült el: egy lukak készítésére szolgáló éles szerszámmal játszott, amikor is megcsúszott és megsebezte a szemét. A seb elfertőződött, a fertőzés pedig hamarosan mind a két szeme világának elvesztését eredményezte. A sérülés folyománya következtében egy teljesen új tanulási formulát kellett elsajátítania. Látása elvesztése után még további két évig a régi iskolájában maradt, amihez rendkívüli teljesítményre volt szüksége. Azonban ez is kevésnek bizonyult egy idő után, mivel pusztán a hallására hagyatkozva nem tudott mindent megtanulni. A dolgok azonban jóra fordultak: 10 éves korában Louis egy ösztöndíjat kapott a Párizsi Vakok Intézetétől. Az elképzelésekkel ellentétben azonban itt is legfőképpen csak beszéltek a tanárok a diákokhoz. Az intézmény könyvtára ugyan rendelkezett tizennégy darab terjedelmes, domború, megemelt betűkkel írott könyvvel, ám ezeket a fiatalok csak nagyon nehezen tudták „olvasni”. Így a legtöbb diák - köztük a fiatal Braille is - figyelmetlen volt az oktatás során.

Ezek után 1821-ben, egy bizonyos Charles Barbier – hivatásos katona- látogatta meg az iskolát. Barbier azért érkezett a tanintézetbe, hogy megossza a látásuktól megfosztott gyerekekkel a találmányát. Ez a találmány pedig nem volt más, mint az „éjszakai írás”. Ez a rejtjeles írás pedig tizenkét domború pontból állt, amellyel a katonák a sötétben beszéd nélkülözésével oszthatták meg a fontos információkat a harctéren, vagy bármilyen más szorult helyzetben. A jelrendszer azonban nem terjedt el széles körben, tekintettel arra, hogy a kód megtanulása nehéz volt a katonák számára. Ez viszont nem bizonyult túl nagy kihívásnak az ifjú Louis-nak. Braille a tizenkét pontot redukálta hatra, tizenöt éves korára pedig már egy kiforrott rendszert sikerült megalkotnia. Az első Braille-könyvet 1829-ben publikálta. Az írásjelek és számok konvertálásával azonban nem elégedett meg. A matematika és a zene szimbólumait is hozzáadta a vakok „ábécéjéhez”. A társadalom kételkedése nem befolyásolta a feltalálót abban, hogy diákjainak sikeresen tanítsa meg a Braille-írást. A diákok eredményesen alkalmazták a tudást, ezzel csökkenteni tudták fogyatékosságukból adódó hátrányaikat. Ennek ellenére a pont-írást nem tanították – kivéve természetesen a feltalálót - Louis Braille haláláig. A Braille-írás 1868-ban indult világkörüli hódító útjára, amikor egy brit kutató csoport – a Royal National Institute for the Blind (Királyi Nemzeti Intézet a Vakokért) alapítói- rá nem jött a jelrendszer hasznos és fontos mivoltára. Napjainkban gyakorlatilag minden országban tanítják és használják a pontírást.

Az írásról röviden

Képzeljünk magunk elé egy 2x3-as pontmátrixot: a pozíciók bármelyikén lehet pont. Ezeket felülről lefelé és balról jobbra haladva növekvően számozzák. Tehát míg a bal oldali oszlopban a legfelső pont az 1-es, a legalsó a 3- as, addig a jobb oldaliban a legfelső a 4-es, a legalsó pedig a 6-os. A pontkombinációk egy-egy betűnek, illetve számnak felelnek meg. Emellett a különböző írásjeleknek is megvan a maga Braille megfelelője.
Az írás során nagy segítségünkre lehet egy speciális Braille-írógép, amely hasonlít a hagyományos írógéphez: ugyanúgy be kell helyezni egy papírlapot az ún. kocsiba, amely oldalirányban mozog. A papír a géppapírnál, fénymásoló-papírnál vastagabb, amelybe maradandóan belenyomódnak a kis domborulatokat kialakító gömbölyű fejek. 6+1 billentyűvel gépelhetünk: ebből hathoz tartozik egy-egy pont a 2x3-as mátrixból. A középen levő hetedikkel pedig szóközt hagyhatunk. Az újabb gépeken jobb oldalt egy negyedik billentyűt is találunk, vele a hibajavítást jelezzük. Ha egy sorral végeztünk, akkor a lapon a gép oldalán lévő kerékkel egy sornyit feljebb görgethetünk.

(Csiszár Tamás)

18/11/2025

Helen Kellert "aktivistaként", "jogvédőként" szeretik emlegetni a látók. Egyik sem volt. Helen mindenek előtt hős volt, aki elsősorban nem a külvilágot, hanem saját magát győzte le. Sokszor. Minden nap. Ez volt a legjelentősebb aktivizmusa.

Híres látássérült emberek rovat

Ebben a sorozatban olyan közismert és a köztudatban méltánytalanul elfeledett látássérült embereket kívánunk bemutatni, akiknek élete, munkássága, hozzáállása és kitartása példaként áll mindnyájunk előtt. Van köztük festő, fényképész, író, költő, feltaláló, emberjogi aktivista és zenész is. Egy szóval rendkívül változatos a tevékenységük palettája. Az azonban közös ezekben az emberekben, hogy a fogyatékosságuk ellenére senki sem adta fel!

Hétről-hétre egy-egy portrét adunk közre, bemutatva, hogy mennyire sokszínű a világunk. Elsőként ismerkedjünk meg Helen Kellerrel, a siket-vak emberjogi aktivistával.

1880-ban született, családja német eredetű. Születésekor egészséges volt, de tizenkilenc hónapos korában súlyos beteg lett. Orvosai „heveny gyomortáji és agyi vértolulást” állapítottak meg nála, ami valószínűleg skarlát vagy agyhártyagyulladás lehetett. A betegség nem tartott sokáig, de siketség és vakság lett a következménye. Abban az időben csak egyetlen emberrel tudott Helen kommunikálni, mégpedig Martha Washingtonnal, a család szakácsának hatéves kislányával, aki saját jelnyelvet alakított ki a beteg kislánnyal. Egy év múlva már mintegy 60 jelet tudtak használni. 1886-ban a család megismerkedett Alexander Graham Bell-lel, aki akkoriban siket gyermekekkel foglalkozott. Bell tanácsára a szülők felkeresték a Vakok Perkins Intézetét ahol Anne Sullivan lett Helen tanítója. Az akkor még csak húszéves Sullivan maga is látássérült volt. Így kezdődött az a 49 évig tartó kapcsolat, aminek során Sullivan tanítónője, nevelőnője, társalkodónője lett Kellernek. Sullivan engedélyt kapott Keller édesapjától, hogy a kislányt elválassza családjától, és kis, kerti házukban oktassa. Helen aznap ért el áttörést a kommunikációban, amikor rájött, hogy tanára vizet jelképező mozdulatokat végez a tenyerén, miközben vizet csorgat rá. Ezután kimerülésig kérdezgette Sullivant, hogy megtanulja a számára ismerős többi tárgy nevét. 1890-ben a tízéves Hellen Keller megismerte egy norvég siketvak kislány, Ragnhild Kata történetét, aki megtanult beszélni. Kata sikerén felbuzdulva Keller is meg akart tanulni beszélni. Sullivan a Tadoma-módszerrel tanította kis diákját, melyet két további eszközzel egészített ki: egyrészt Helen megérintette a beszélők ajkait és torkát, másrészt Sullivan ujjaival betűzött a kislány kezén. Később Keller megtanulta a Braille-írás használatát, aminek segítségével nemcsak angol, hanem francia, német, görög, és latin műveket is olvasott.

1888-ban a Vakok Királyi Intézetének tanulója lett. 1894-ben tanítójával New Yorkba költözött, ahol a Wright-Humason-féle és a Horace Mann Siketek intézetébe járt. 1896-ban visszatértek Massachusettsbe, és beiratkozott Cambridge-be, majd 1900-ban felvételt nyert a Radcliffe Főiskolára, ahol 1904-ben, 24 évesen magna cm laude kitüntetéssel diplomázott. Helen Keller volt az első siketvak, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett.

A fogyatékos emberek és számos más ügy szószólójaként emlegetik. 1915-ben megalapította a Helen Keller International nevű non-profit szervezetet a vakság megelőzésére. Keller és Sullivan több mint 39 országban fordultak meg. Helen minden amerikai elnökkel találkozott Grover Clevelandtől Lyndon B. Johnsonig, és jónéhány híresség, például Alexander Graham Bell, Charlie Chaplin, Mark Twain barátságát élvezte.

Összesen 12 könyvet és számos cikket írt. 1964. szeptember 14-én Lyndon B. Johnson elnök a Szabadságért Elnöki Érdemérmet adományozta Helen Kellernek, ami az Egyesült Államok két legrangosabb állampolgári kitüntetései egyike. 1965-ben a New York-i Világkiállításon a Leghíresebb Hölgyek közé választották.

18/11/2025

Black Friday az MVGYOSZ-nál!
Kedves barátaink, akik jogosultak és használják is az Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) szolgáltatásait, azoknak az alábbi információ fontos lehet!

Már szinte hagyomány, hogy a Black Friday időszakában az MVGYOSZ is kedvezményeket kínál a webáruházban megvásárolt termékekre. Idén a szállítási díjat spórolhatják meg a vásárlók, de akár egy további kedvezményre is szert tehetnek, ha tízezer forint feletti összegben kül...

13/11/2025

"A leghordozhatóbb haza kétségtelenül az anyanyelv". (Lászlóffy Aladár.) Hát ne hordozzuk. Legyünk benne otthon, itthon, rendezzük, ápoljuk s ne engedjük be az oda nem valót. Ma van a Magyar Nyelv Napja, méltóságteljes megemlékezést!