27/10/2025
“Alkotni minden körülmények között lehetséges” (Katona Lajos)
Zseni volt, vak volt, és neki köszönhető a "pi". Olyan termékeny volt, hogy munkáinak harmada, csak halála után jelent meg. Többet adott a tudománynak, mint bárki más. Leonhard Euler matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
1707-ben született egy kálvinista lelkész fiaként, de anyja révén előkelő ősöket felvonultató családból származott. Apja Leonhardot is lelkészi pályára szánta, de ennek ellenére személyesen matematikai ismeretekre is oktatta. Apja diákkorában Jakob Bernoulli matematikus tanítványa volt, innen volt a tudomány szeretete.
Mivel az iskolában csak a latin nyelvet oktatták, ezért apja „magántanárt” fogadott mellé, egy fiatal teológust, Johannes Burckhardt-ot, aki rajongott a matematikáért. Leonhard 1720-tól, tizennégy éves korától a bázeli egyetemen teológiát tanult. De ennél sokkal jobban érdekelte a matematika, amit a bázeli egyetemen nem tanítottak. Magánúton, matematikai könyvekből tanult. Már jó úton haladt, hogy apja kívánságának megfelelően lelkész legyen.
Apja bemutatta korábbi tanárának, a híres professzornak, Johann Bernoullinak. De a professzor nagyon elfoglalt volt, és kereken visszautasította, hogy magánórákat adjon neki.
Euler visszaemlékezései szerint egy sokkal értékesebb tanácsot kapott tőle. Olvasson nehéz matematikai problémákkal foglalkozó könyveket abban a tempóban, ahogy neki megfelel. Megengedte azt is, hogy ha akadályba vagy nehézségbe ütközik, felkereshesse otthonában. Ezek után gyakorlatilag minden vasárnap délután elment hozzá, és ő mindent elmagyarázott, amit magától nem értett meg.
Bernoulli felismerte a tehetségét és meggyőzte az apját, hogy fia neves matematikus lehet. Az édesapja beleegyezett, így az eredetileg elkezdett tanulmányait 1723-ban (a másoknál szokásos tanulási időtartamnál másfél évvel hamarabb) befejezve megkapta a primam lauream fokozatot. A magister cím elnyerése után matematikát kezdett tanulni, és 1726-ban sikeres elvégezte tanulmányait.
Első sikerét 1727-ben a Francia Tudományos Akadémia által kiírt pályázaton aratta, dolgozata, az „az árbócok legjobb elrendezése a hajókon” második díjat nyert.
Bernoulli porfesszor fia, az orvos és matematikus Daniel hívta el Szentpétervárra, a két évvel korábban létrehozott Szentpétervári Tudományos Akadémiára.
1731-ben a fizika professzora, majd két évvel később a matematikai osztály vezetője lett. Ez utóbbit Daniel Bernoullitól vette át, aki betegsége miatt visszaköltözött Svájcba.
1734. január 7-én feleségül vette Katharina Gsellt, 13 gyermekük született, de mindössze öt érte meg a felnőttkort.
1736-ban jelent meg Mechanica (Mechanika) című munkája, ami mérföldkő a tudományág életében, ugyanis Euler ebben mutatta be azokat a matematikai eszközöket, amiket a mechanika tanulmányozása során alkalmazni lehet. 1738-ban, majd 1740-ben is elnyerte a Francia Tudományos Akadémia nagydíját. Ekkor már elismert tudósnak számított.
1735-ben kezdődtek egészségi problémái. Ebben az évben egy súlyos láz majdnem a halálát okozta. 1740-ben a jobb szemére megvakult, de egy sikeres műtét visszahozta a látását. Később azonban újra elvesztette, és a műtét következtében 1771-ben a másik szemére is megvakult.
Egészen elképesztő mennyiségű az az életmű, amit maga után hagyott. Rendkívül termékeny és sokoldalú tudós, elsősorban matematikus, de kiváló fizikus is volt. Huszonnyolc nagyobb művet és több mint nyolcszáz értekezést írt. A matematika szinte valamennyi ágában maradandót alkotott. Foglalkozott csillagászattal, optikával, írt könyvet a hidraulikáról, hajótervezésről, tüzérségről, zenéről. Jelentős térképészeti munkát is végzett.
Munkáinak kb. felét vakon hozta létre, amiben munkatársai önzetlenül segítették.
Haláláig termékeny alkotó volt. Egészen 1783. szeptember 18-ig, amikor agyvérzés következtében meghalt.
Haláláig 560(!) műve jelent meg. Olyan mennyiségű anyagot hagyott maga után, hogy halála után a Szentpétervári Akadémia ezeket a feldolgozás után folyamatosan adta ki. További 60(!) évig, 1843-ig tartott, amíg mindent feldolgoztak. A lista ekkor 756(!) munkát tartalmazott.
Pontosabban csak azt hitték, hogy végeztek. 1843-ban váratlanul további 61 kéziratot találtak. A huszadik század elején összeállított listán összesen 866 írás szerepel.
Toochee
