27/04/2020
2020 Április 27-i Harmónia & Egészség Központ online előadása
Téma: Érzelmi Intelligencia fejlesztése egészséges táplálkozás révén.
Program:
A. A félelem típusai Ayurvéda megközelítésben
B. A legideálisabb napi rutin Ayurvéda medicina szerint
C. Meditáció (jelen állapot megtapasztalása)
A.
A félelem típusai a védák tanításai alapján
A nem tudás állapotában élő ember gyakran kerül kettőségbe, és él meg testi-lelki fájdalmakat a félelem miatt. A félelemmel élő ember nem lehet soha teljességben, mert épp a teljesség egy részét tagadja meg magából.
A félelem típusai a következők:
1. A létfenntartási félelem - a haláltól való félelemben gyökerezik.
Onnan ismered meg, hogy létfenntartási félelmeid vannak, ha fizikai veszélyérzeted van akkor is, amikor éppen nem fenyeget senki.
2. A fajfenntartási félelem - a nemi önértékelésben gyökerezik. Onnan ismered meg, hogy fajfenntartási félelmeid vannak, ha nem tudod elviselni a magányt, konfliktusaid vannak a testeddel.
3. A fájdalomtól való félelem - a testi-lelki önértékelésben gyökerezik. Onnan ismered meg, hogy fájdalomtól való félelmed van, hogy nem vagy képes elviselni a kritikát. Aki tudja honnan jött, hova tart, mire képes és mire nem, illetve tudja, hogy éppen a benne hiányolt aspektusok megszerzésén dolgozik, arra nem hat fájdalommal a kritika.
4. Az el nem fogadástól való félelem - a bizalom hiányában gyökerezik. Onnan ismered meg, hogy el nem fogadástól való félelmed van, hogy nem vagy képes elviselni a kudarcot, az elutasítást, elhagyást, szégyenérzeted van, ha úgy érzed nem vagy elég jó egy másik embernek.
5. Az önkifejezésétől való félelem - aki nem bízik saját tudásában. Onnan ismered meg, hogy önkifejezéstől való félelmed van, hogy nem vagy képes kinyilvánítani szükségleteidet, vagy azt, amiben hiszel, amit gondolsz.
6. A felelősségtől való félelem - Onnan ismered meg, hogy felelősségtől való félelmed van, hogy nem vagy képes vállalni saját tetteid következményeit, e miatt inkább a cselekvésről is lemondasz.
7. A felszabadulástól való félelem - az ismeretlenben való bizalom hiányában gyökerezik, mert nem bízik önmagában.
Onnan ismered meg, hogy felszabadulástól való félelmed van, hogy nem vagy képes törvények, szabályok nélkül dönteni a sorsodról, illetve folyamatosan azokat az utakat keresed, amelyeket előtted már sokan kitapostak.
A négy életcél
A régi védikus iratok megnevezik az emberi élet 4 célját. Minden ember egyéni törekvését átfogja e négy életcél, s az egyéni ember szabad akaratán múlik, mely célt választja.
A négy életcél:
1. Artha, az anyagi javak szerzése, felhalmozása, a nyereség, a gyarapodás. - Az ember gyarapodása, anyagi javainak megszerzése biztonságérzetet adnak, látszólag bár, hiszen az anyag múlandó. Az ember ezen életcél teljesítése közben fontosnak tartja, hogy ösztönös szükségletei az életbenmaradása miatt kielégüljenek, pl. legyen mindig mit ennie, legyen hol álomra hajtania a fejét (ezért fontos számára az otthon, a birtok), legyen mindig elég pénze igényeinek kielégítésére.
A védikus szemlélet szerint az anyagi gazdagság nem arra való, hogy fényűző életmódot folytassunk, kivívva mások irigységét, hanem arra, hogy segítségükkel betöltsük dharmánkat, kötelességeinket, s ebben támogassuk a körülöttünk élő embereket is.
2. Káma, az egyéni vágyak beteljesítése, melyek elégedettséget, jóleső örömet, jólétet ad - Az emberi vágyak forrása kiapadhatatlan. Vágyunk családra, vágyunk társra, gyermekre, szexualitsára stb. Amíg az ember vágyakozik, addig nem teljes, hiszen vágyának a célja valamilyen hiányosság betöltése. Az ember szenved, amíg vágyát be nem tölti.
" A vágynélküliség nagy kísértésektől óvhatja meg az embert. A sóvárgás felkavarja a tudat nyugodt áramlását, s megnyomorítja az embert. "
3. Dharma, a magasabb rendű célok követése, az igazság, a szeretet, a kötelességek betöltése. - A dharma szó szankszkrit eredetű, jelentése „Nagy Rend”. Az emberi életet vezérlő és fenntartó elv, kötelesség egyénenként eltérő, azonban célja mindenki számára a boldogság elérése. Az embert kötelességének teljesítése mindig boldogsággal tölti el. Amikor a dharma követése az ember fontos életcéljává válik, megjelenik benne az önmaga igazságának követése, a szeretet tudatállapotának kiterjesztése minden élőre, az életének erkölcsök szerint való vezetése.
4. Móksa, a felszabadulás az anyagi világ kötelékei alól, a lélek uralkodása a fizikai test felett - Amikor az ember ráeszmél arra, hogy lénye örökkévaló, akkor képessé válik az életet szabadon megélni. Törekvése már nem a múlandó dolgok gyarapítása, hanem életében a szellemi elvek megélése. A moksha állapota a totális szabadság állapota, valójában minden ember vágya.
A legfőbb kérdés, hogy ki melyik életcélban tudja megtalálni úgy önmagát, hogy nem árt, hanem képes szolgálni másokat, s melyik az az állapot, amely nem fejvesztettségbe viszi hordozóját, hanem képes megnyugvást adni követőjének.
B.
A legideálisabb napi rutin Ayurvéda medicina szerint
A legideálisabb napi rutin a következő:
• Korai ébredés, kelés
• Ürités (vizelet, széklet), a belek tisztítása
• Tisztálkodás (főleg az érzékszervek tisztítása)
• Önmasszázs (rövid masszázs a fejtetőn, homlokon, halántékon és a talpon)
• Testedzés (ne legyen fárasztó: jóga, séta, úszás)
• Szem és az orr kezelése (gyógyolajokkal)
• Fürdés (melegvizes)
• Meditáció (nem kell különleges: csak legyünk csendben és figyeljünk magunkra)
• Reggeli
• Tanulás, munka
• Ebéd (Javasolt a 12-1 óraközötti időszak)
• A délutáni alvás nem javasolt
• Tanulás, munka
• Vacsora (kb. este 7 kor, legyen mértékletesebb, mint az ebéd)
• 10-15 perc séta, vagy más enyhe mozgás
• Pihenés, kikapcsolódás (családi beszélgetés, olvasás, stb.)
• Lefekvés, alvás (Lefekvés előtt pár perc talpmaszírozás oldja a feszültséget, könyebbé teszi az alvást. Kb. 10 órától kb. 7 óra időtartamban ajánlatos alvással tölteni az időt)
C.
Meditáció (jelen állapot megtapasztalása)
https://www.youtube.com/watch?v=63czLkaHCmw
