07/08/2015
A Nagy Rákünnep
A "Rákünnep" Svédország immár hagyományossá vált gasztronómiai ünnepeinek egyike. Időtartama nem egy napra korlátozódik, mint általában a többi, gasztronómiai jellegű ünnepeké (pl. Lucia-napján a Lussikatter nevű sütié), hanem augusztus első szerdájától tart egészen őszig, a rossz idő beálltáig. Jó kis ünnep. Ha egyik hétvége nem jó, jöhet a következő. Elterjedése az északi területekről indult, onnan, ahol a finn - svéd- norvég lakosság együttélése hagyományos, sok évszázadra tekint vissza.
Tragédiák azonban a rákokkal is történnek, történtek. 1907-ben a rákpestis szinte teljesen kipusztította a skandinávia rákállományát, ami természetesen a nagy "Rákünnepet" is veszélyeztette. Ezért a svédek a mai napig importálják a rákot, évente mintegy 2500 tonnát. Kezdetekben Törökországból és Spanyolországból, majd - honnan máshonnan - Kínából (ma ez kapható a legnagyobb választékban a boltok fagyasztóládáiban). Nekem sikerült egy kiló spanyolt szereznem.
A "Rákünnep" a 60-as évektől lett népünnep, ekkortól vált elérhetővé - importált mennyiségben és árban is minden svéd/és nem svéd számára. Néha pedig sajnálkoznak, hogy ebből nem lett pirosbetűs ünnep.
És hogy mennyire egyformán gondolkodik az európai ember, ha vizben élő, vagy inkább élt állatra inni kíván, bizonyíték erre, hogy már a 20-as években kibontakozott egy plakátkampány, amely népszerűsítette a rák+égetett szeszek együttes fogyasztását. Ez magyarul talán a "hal nem úszik kétszer vizben" megfelelője.
Hogy is van ez? Mindenesetre komolyan csak az egész, ún. jelzőrákokkal foglalkozik a svéd konyha, amit ha sós vizben megfőznek, jellegzetesen vörös szinűvé válik. Sok – de mondhatjuk, rengeteg - kaporral ízesítve, főtt krumplival, fokhagymás bagettal, fűszeres vajjal, svédasztalosan tálalva fogyasztják. Hozzá pedig jól illik a vodka, gin vagy sör. Gyerekeknek limonádé.
Jó étvágyat Nektek!
Egy kis étvágygerjeszőnek pár kép:
Kép1: A jelzőrák már főzve
Kép2: Ahogy mondtam: rák, sör, vodka
Kép3: Ráksvédasztal