Craniosacralis & Fascia Bodywork

02/02/2026

Ez a gyakorlat kiváló módja az idegrendszer megnyugtatásának, miközben a test biztonságos, passzív rotációt kap a gerincen és a medencén keresztül.
Egy hengerre vagy párnákra feküdjünk, egyik láb keresztben a másikon. Ez lehetővé teszi, hogy a gravitáció végezze a munkát: segít oldani a feszültséget a deréktájon, a csípőkben és a mellkasban, miközben támogatja a gerinc jobb mozgékonyságát és a légzés tágulását.
Ez a testhelyzet egyenletes, kiszámítható ingereket ad a vesztibuláris és proprioceptív rendszernek is, ami mélyen szabályozó hatású lehet mind gyermekek, mind felnőttek számára, akik sok feszültséget tárolnak a testükben, vagy folyamatos „készenléti” állapotban élnek.
A lassú, nyugodt légzés segít átkapcsolni a szervezetet a stressz üzemmódból a pihenés és regeneráció állapotába, ezért ez a gyakorlat kiváló „reset” lefekvés előtt, iskola után, vagy bármikor, amikor az idegrendszer megnyugtatásra szorul.
Forrás: Anthony Goldsmith

27/01/2026

Többen kérdezték a cikkeim hatására, hogy hol tudnak Schüssler sókat venni. Itthon BENU gyógyszertárakban és a neten a Simon patikában van, illetve olyan gyógyszertárakban, ahol homeopátiás termékeket lehet vásárolni. Neten az egyik legjobb kereskedő szerintem ők ( magyar tulaj ) és érdemes ezt a könyvét is megvenni, mert nagyon széleskörű és érthető.
A webhely:
https://www.engelpharma.co.uk/shop/index.php?cl=start

Ez nem reklám, csak én nagyobb mennyiségben tőlük vásároltam. Ausztriában minden gyógyszertárban kapható különben.

27/01/2026

Fejfájás, agyköd, szédülés? - A Myodurális híd szerepe
Hogyan válthat ki súlyos fejfájást a nyak, a dura és az agy-gerincvelői folyadék (CSF) áramlása közötti, gyakran figyelmen kívül hagyott kapcsolat —és hogyan kezeljük ezt.

A gerincvelői dura mater(külső agyhártya) és a re**us capitis posterior minor izom közötti kötőszöveti kapcsolatot először 1995-ben írták le, és azóta könnyen igazolták boncolás, MRI képalkotás és a felső nyaki régió plasztinált keresztmetszetei segítségével (Hack et al. [1995] Spine 20:2484–2486). Ez a struktúra, az úgynevezett „myoduralis híd”. Ez a közvetlen anatómiai kapcsolat a mozgásszervi rendszer és a dura mater között fontos következményekkel jár a krónikus cervikogén fejfájás kezelésében.
Sokan küzdenek krónikus fejfájással, nyaki fájdalommal, szédüléssel, nyomásérzéssel, látási túlterheléssel vagy agyrázkódás utáni tünetekkel anélkül, hogy tudnák: a probléma gyökere egy rendkívül fontos, mégis ritkán tárgyalt anatómiai struktúrában keresendő a koponyaalapnál.

Ez a struktúra a myodurális híd (Myodural Bridge – MDB).
A legújabb anatómiai, szövettani és képalkotó kutatások (többek között a Frontiers in Neuroscience, a Journal of Anatomy és számos PMC-tanulmány) megerősítik, hogy az MDB közvetlen fizikai kapcsolatot hoz létre az alábbi struktúrák között:

-a mély tarkóizmok (RCP minor, RCP major, OCI)

-a nyaki gerinc durája (dura mater)

-a hátsó atlanto-occipitális membrán és a koponya–nyak átmenet struktúrái

-az agy-gerincvelői folyadék (CSF) áramlásáért és az agytörzs stabilitásáért felelős terület

Ez a kapcsolat azt jelenti, hogy a felső nyaki gerinc izomfeszülése közvetlenül húzhatja a durát, befolyásolhatja a CSF áramlásának mechanikáját, valamint módosíthatja a fájdalom- és érzékelési feldolgozást az agytörzs szintjén.

👉MIÉRT FONTOS A MYODURÁLIS HÍD TUDOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉSBEN?

1️⃣ Az MDB stabilizálja a durát, és megakadályozza annak gyűrődését vagy megtörését mozgás közben.
A suboccipitalis izmok túlzott feszessége vagy aszimmetriája rendellenes durafeszülést hozhat létre → ami halántékba, szemekbe vagy homlokba sugárzó fejfájást eredményezhet.

2️⃣ Az MDB segíti az agy-gerincvelői folyadék (CSF) keringését.
Nyomásméréseken és anatómiai modellezésen alapuló vizsgálatok kimutatták, hogy az MDB egy kicsi, de jelentős „pumpaként” működik a CSF áramlásában.
Amikor a suboccipitalis izmok görcsössé vagy diszfunkcionálttá válnak, a CSF áramlása csökkenhet vagy szabálytalanná válhat.
A páciensek gyakran számolnak be:

-nyomásérzésről a koponyaalapnál
-„agy-ködről”
-szédülésről
-előrehajláskor jelentkező fejfájásról
-tünetek rosszabbodásáról préseléskor vagy testhelyzet-változáskor

Ez pontosan megfelel annak a működési zavarnak, amelyet az MDB-hez köthető esetekben tapasztalunk.

3️⃣ Az MDB szerepet játszik a propriocepcióban és a nyak–szem koordinációban.
Ez a kapcsolat segíti:
-a fej- és szemmozgások összehangolását
-az egyensúlyt és a belső fül reflexeit
-a nyaki gerinc igazodását
-az agytörzs szenzoros feldolgozását

Az MDB diszfunkciója gyakran társul:

✔️ krónikus szédüléssel
✔️ mozgásintoleranciával
✔️ konvergencia-túlterheléssel
✔️ vesztibuláris eltérésekkel
✔️ autonóm tünetekkel
✔️ nyaki instabilitással
✔️ agyrázkódás vagy ostorcsapás (whiplash) utáni fejfájással

4️⃣ A trauma erősen befolyásolja az MDB-t.

Ostorcsapás, sportütközések, ismétlődő terhelés, rossz testtartás vagy akár tartós izomvédekezés túlterhelheti az MDB-t, krónikus, visszatérő tüneteket okozva, amelyek nem reagálnak a hagyományos kezelésekre.

✅Alacsony energiájú lézerterápia (LLLT)
(Erchonia Class 2 „cold laser” készülék)
-a szöveti regenerációt
-a mikrokeringés javulását
-a gyulladáscsökkentő jelátvitelt
-a mély nyaki szövetek mitokondriális regenerációját

✅Kíméletes felső nyaki manuálterápiák pl. Craniosacralis Bodywork kezelés
Precíz, finom technikákat alkalmazunk — nem nagy erejű manipulációt.
Ez segít:
-csökkenteni az MDB-re ható feszülést
-javítani a koponya–nyak átmenet igazodását
-helyreállítani a dura természetes mozgását
-támogatni az egészséges CSF-áramlást
-csökkenteni a fejbe és arcba sugárzó fájdalmat

✅BE〽️ER terápia
A Be〽️er terápia segíti a sejtszintű regenerációt, a gyulladáscsökkentést és az idegrendszeri helyreállítást.
MDB-diszfunkció esetén támogatja:
-a szöveti regenerációt
-a mikrokeringés javulását
-a fájdalomingerlés csökkentését
-a túlfeszített nyaki szövetek ellazulását

✅Vizuális–vesztibuláris–nyaki rehabilitáció (szükség esetén-Neurorehabilitációs központok alkalmazzák ezt)
Egyes esetekben az MDB diszfunkciója kihat:
-a szemmozgásokra
-az egyensúly-reflexekre
-a vesztibulo-okuláris pályákra
-az autonóm idegrendszerre

⭐️ Kinek ajánlott a kezelés?
Páciensek, akiknél fennáll:
✔️ krónikus cervikogén fejfájás
✔️ „nyomásos” fejfájás a koponyaalapnál
✔️ nyaki feszüléssel járó migrén
✔️ szédülés, mozgásérzékenység
✔️ posztkonkussziós szindróma
✔️ agyi köd
✔️ atlas / felső nyaki instabilitás
✔️ ostorcsapás-sérülés
✔️ látási túlterhelés
✔️ fejmozgás nehéz tolerálása
✔️ testtartás vagy képernyőhasználat által romló fejfájás

Ha a hagyományos migrénes gyógyszerek nem segít***ek,
👉 lehet, hogy a myodurális híd a hiányzó láncszem.

Fotó: Kendall Lane, BFA, Orvosi Illusztráció Tanszék, Warren Albert Medical School, Brown University

Forrás: Neurofunctional Center

A Be〽️er és Craniosacralis Bodywork kezelésekről privátban lehet érdeklődni nálam:

Szommer Gabriella

25/01/2026

24/01/2026

Milyen ásványi sók építik a fasciát, izmokat, csontokat? 2. Rész

Calcium phosoricum – az újraépítés ásványa
A Calcium phosphoricum (kalcium-foszfát) gyakran úgy van emlegetve, mint „csontásvány”.
Schüssler szerint a ennek a sónak a fő feladata az, hogy a test újra tudjon építkezni.
Nem attól fontos, hogy keményít, hanem attól, hogy segít rendesen felépíteni az új szövetet, amikor valami sérült, elfáradt vagy lebomlott.
Mi történik a testben?
A vérben van egy fehérje, az albumin.
Ez szállítja az építőanyagokat (aminosavakat, ásványokat) oda, ahol javításra van szükség.
A Calcium phosphoricum segít abban, hogy az albumin be tudjon épülni a szövetekbe.
Úgy működik, mint egy kötőanyag vagy „ragasztó”.

Ha van elég Calcium phosphoricum:
✅az albumin beépül
✅a szövetek megerősödnek
✅a gyógyulás természetesen halad

Ha nincs elég Calcium phosphoricum:
az albumin nem kötődik meg kering, irritál végül kiürül, ahelyett hogy építene.

Mikor ajánlott ez a só:
✅növekedés idején (gyerekeknél, terhesség alatt)
✅törések gyógyulásánál
✅szöveti regenerációkor
✅ calcium bépülési problémáknál( oszteoporózis)
✅betegség utáni felépüléskor
✅hosszú ideje fennálló kimerültségnél
✅szívizom problémáknál
✅terhelt idegrendszernél
✅éjjeli ébredésekkor (1-2 között)
✅SI ízületi problémáknál
✅sarok kinövéseknél
✅vérszegénységnél
✅allergia
✅végtagok zsibbadása
És még sorolhatnám.

Ha a test túl savas, a Calcium phosphoricum tartalékait használja fel egyensúlyozásra, és közben csendben csökken az újraépítés képessége (ez Schüssler szerint az oszteoporózis egyik oka).

22/01/2026

Milyen ásványi sók építik, segítik a fasciát, csontokat, izmokat?
1.Calcium fluoratum – a rugalmasság ásványa (Kalcium-fluorid)

A Calcium fluoratum egyik legkorábban felismerhető hatása az elasztikus szövetekhez kapcsolódik.
Szükségessége azért fontos, hogy a szövet meg tudjon nyúlni, majd vissza is tudjon rendeződni.
Schüssler szerint a Ca fluoratum ott van jelen, ahol a szöveteknek alkalmazkodniuk kell a terheléshez, majd vissza kell nyerniük eredeti formájukat: a szalagokban, az erek falában, a bőrben, a kötőszövetben és a fogzománc felszínén. A probléma, amelyre hat, nem elsősorban gyengeség, hanem a rugalmasság elvesztése.
Biológiailag a fasciában levő elasztikus rostok (elasztin és kollagén váz) a kalcium–fluorid jelenlétére támaszkodnak ahhoz, hogy megőrizzék szerkezeti stabilitásukat. Ha elegendő a Ca fluoratum, a rostok terhelés alatt megnyúlnak, majd visszatérnek eredeti állapotukba. Hiány esetén a szövetek ugyan nyújthatók, de nem húzódnak vissza teljesen.

Ezért tűnnek a hiánytünetei gyakran ellentmondásosnak:

▪ tónustalan tágulat
▪ laza szövetek kemény csomókkal együtt
▪ megereszkedés megvastagodással párosulva

Amikor az elasztikus rostok elveszítik ezt a rendező ásványi támogatást, a helyi keringés lelassul. A folyadékok nem szívódnak vissza megfelelően, a nyirokrendszer nehezebben tisztít. Idővel ez pangáshoz, majd megkeményedéshez, megvastagodáshoz vagy göbös elváltozásokhoz vezet — nem túlnövekedés miatt, hanem azért, mert a szövet nem képes önmagát rendezni.

Ezért sorolta Schüssler egy csoportba:

▪ visszeres elváltozásokat
▪ elernyedt érfalakat
▪ megkeményedett mirigyeket
▪ cisztás vagy göbös duzzanatokat

Gyakorlati jelentősége

A Calcium fluoratum lassan ható ásvány. Nem gyors megoldás, mert nem serkent, hanem szerkezetet állít helyre.

Különösen hasznos lehet, ha:

▪ egy terület egyszerre laza és megvastagodott
▪ vénás problémák régóta fennállnak
▪ a szövetek „megadták magukat” (szülés után, tartós terhelésnél, kötőszöveti öregedésnél)

Ez az oka annak is, hogy hagyományosan este javasolják a szedését: a kötőszöveti regeneráció lassú, mély folyamat, amely gyakran az éjszakai órákban zajlik.
Aki azonnali feszesítést vár, annak türelmet kell tanulnia.
A Calcium fluoratum nem összehúzza a szövetet, hanem visszaadja a szöveteknek azt a képességet, hogy megtartsák önmagukat.

👉 Mik azok a Schüssler sóK?
Schüssler-sók – az ásványi egyensúly nyelve

A Schüssler-sók Dr. Wilhelm Heinrich Schüssler orvos nevéhez fűződnek, aki a 19. század végén felismerte, hogy a sejtek működését nemcsak betegségek, hanem finom ásványianyag-hiányok is befolyásolják.

Elmélete szerint a szervezet egészsége azon múlik, hogy a sejtek hozzáférnek-e azokhoz az alapvető ásványi sókhoz, amelyek az anyagcsere, a szerkezet és a szabályozás alapját adják. Ha ezek egyensúlya felborul, a sejtek működése romlik — és megjelennek a tünetek.

👉 Hogyan működnek?

A Schüssler-sók nem klasszikus ásványi pótlásként hatnak.
Homeopatikus hígításban alkalmazzák őket, azzal a céllal, hogy javítsák a sejtek ásványfelvételét és -hasznosítását.

Schüssler úgy vélte, hogy a probléma sokszor nem az ásvány hiánya az étrendben, hanem az, hogy a sejtek nem tudják azt megfelelően beépíteni. A sók ezt a sejtszintű „kommunikációt” segítik.

👍 A 12 alapsó szerepe

Az eredeti rendszer 12 alapvető Schüssler-sót ír le, amelyek mindegyike egy meghatározott sejtfunkcióhoz kapcsolódik:

-Szerkezeti sók – csont, kötőszövet, rugalmasság

-Anyagcsere-sók – energia, felépítés, lebontás

-Szabályozó sók – folyadékháztartás, idegrendszer, sav-bázis egyensúly

Ezek együtt egy olyan rendszert alkotnak, amely a testet nem tünetek szerint, hanem funkcionális egyensúly szerint támogatja.

👍 Mitől más ez a szemlélet?

A Schüssler-terápia nem elnyomni akar, hanem segíteni a szervezetet abban, hogy visszataláljon saját szabályozó képességéhez.

-nem serkent erőszakosan

-nem kényszerít folyamatokat

-hanem az önjavító mechanizmusokat támogatja

Ezért gyakran lassabban, de mélyebb szinten hat.

👉 Mire alkalmazhatjuk?

-krónikus kimerültség esetén

-lassú regenerációnál

-növekedési és terhelési időszakokban

-bőr-, kötőszöveti és anyagcsere-állapotoknál

-stresszhez, savas terheléshez kapcsolódó tüneteknél

❗️❗️❗️Nem helyettesítik az orvosi kezelést, de finom, jól kombinálható támogatást nyújtanak.

✅ A lényeg röviden

A Schüssler-sók a test ásványi nyelvén szólnak.
Nem azt kérdezik: „Mi fáj?”
Hanem azt: „Melyik sejtfunkció billent ki az egyensúlyából?”

Ezért sokan nem gyors megoldásként, hanem hosszabb távú egyensúlyteremtő eszközként tekintenek rájuk. 😇

21/01/2026

A testtartás-egyensúly
👉 A fascia nem alakítja a testtartást.
A fascia a testtartáshoz alkalmazkodik.
Ha a test folyamatosan kompenzálja a testtartást, akkor egy ilyen, 2. ábrán látható összegubancolódott fascia részek, rétegek alakulnak ki a testben.
Ezek a minták nem csak a rossz edzés vagy kevés víz miatt jönnek létre, hanem a pl. lábaidból érkező hibás jelek miatt,
amelyek felborítják az egyensúlyrendszert.
Például a talpi terhelés egyenetlen,
az agy folyamatos izomfeszüléssel tartja a testet egyensúlyban. A fascia csak leköveti ezt a feszülést.
👉 A probléma nem a fasciádban kezdődik.
Hanem az egyensúlyban.
🤔 Ezért fontos az izom-idegrendszer-fascia-étkezés összmunka a helyreállításban.
-Ha az izom gyenge, nincs stabil alap.
-Ha az idegrendszer túlfeszült, fáradt, szétszórt, nem fókuszált, akkor a propriocepció is sérül.
-Ha a fascia kiszárad, a test rugalmassága, alakuló képessége sérül.
-A számunkra( egyéni) helyes étkezéssel mindhárom előzően felsorolt dolgot befolyásolhatjuk, segíthetjük, avagy ronthatjuk.

A testet egy összefüggő rendszerként kell kezelni, ahol minden rész hatással van egymásra.
Így jön létre az egyensúly.

11/01/2026

Mennyire igaz, sok esetben találkozok ilyennel és mondom ezeket a pácienseimnek- ezért osztom meg:🤩
”Van egyfajta megkönnyebbülés, amely akkor érkezik meg, amikor valaki végre felismeri, hogy nem furcsa és nem „elromlott” amiatt, ahogyan a teste a világra reagál. Ezt gyakran látom a munkám során, többnyire csendes pillanatokban, amikor egy kliens elkezdi észrevenni azokat a mintákat, amelyeket évek óta hordoz, és elgondolkodik azon, miért tűnik számára annyira idegennek a nyugalom, vagy miért érezhető az intenzitás furcsa módon megnyugtatónak. Ezek a kérdések nem a kudarc jelei. Ezek annak a jelei, hogy az idegrendszer megértésre vágyik.

Az egyik legmélyebb felismerés, amelyet a traumaérzékeny testmunkán keresztül tanultam, ez: az idegrendszer nem „rosszul viselkedik”; emlékezik.

Valahányszor a kezemet egy testre helyezem, egy történetet érintek meg. Nem csupán eseményeket, hanem mintázatokat. Azokat a módokat, ahogyan a test megtanult megfeszülni, ébernek maradni, kapcsolódni, túlélni. És gyakran, amikor mindezt elmagyarázom valakinek, látom, ahogy a szeme ellágyul, a válla leereszkedik, és szinte megkönnyebbülve mondja: „Ó… így már érthető.”

Az élet legkorábbi éveiben az idegrendszer még formálódik. A kötődéselméleti és neurofejlődési kutatások szerint nagyjából az első hét évben a gyerekek még nem képesek belsőleg önszabályozni magukat. Másolják a szabályozást. A légzésük, a szívritmusuk, az érzelmi hangoltságuk összehangolódik az elsődleges nevelővel. A test nem logikán keresztül tanulja meg, milyen a biztonság, hanem ritmuson, hangszínen és jelenléten keresztül. Az „otthon” érzését jóval azelőtt tanuljuk meg, hogy magát a szót megértenénk.

Ha tehát az otthon nyugodt volt, a test ott tanul meg megpihenni. Ha viszont kiszámíthatatlan, hangos, érzelmileg túlfűtött vagy állandóan változó volt, a test ugyanilyen bölcsen alkalmazkodik.

A stresszhormonok gyakrabban áramlanak át a rendszeren. Az agy jutalmazó pályái elkezdik az intenzitást a kapcsolódással, az éberséget a valahová tartozás érzésével összekapcsolni. Idővel az idegrendszer az urgenciára, a konfrontációra vagy az érzelmi töltésre támaszkodhat ahhoz, hogy lehorgonyozva érezze magát a világban – ahogyan az is, aki hajón nő fel, megtanul egy folyamatosan mozgó talajon egyensúlyozni.

Újra és újra látom ezt a munkám során. Azokat az embereket, akik akkor érzik magukat igazán önmaguknak, amikor az élet intenzív, vagy nyugtalanná válnak, amikor minden jól alakul. Azokat, akiket zavarba hoznak a csendes pillanatok, még akkor is, ha mélyen vágynak a békére. Ha magadra ismertél, szeretném, ha ezt tisztán hallanád: nem vagy elromlott, és egyáltalán nem vagy drámai. Az idegrendszered azt tanulta meg, amire szüksége volt ahhoz, hogy átvezessen különböző helyzeteken, és életben tartson téged.

Az idegrendszer nem azt kérdezi, hogy valami hosszú távon egészséges-e; azt kérdezi, hogy ismerős-e. Amiben felnőttünk, az lesz az a „víz”, amelyben a testünk megtanul mozogni – még akkor is, ha ez éveken át feszültté, éberré vagy kimerültté tesz minket.

A polivagális kutatások segítenek megérteni, miért tűnhet a nyugalom annyira idegennek ezekben a testekben. Amikor a biztonság következetlen volt, az idegrendszer a mozgósított állapot és a lekapcsolódás között élhet, ritkán megpihenve a kapcsolódás és a könnyedség terében. Ezekben a rendszerekben a béke nem megkönnyebbülésként jelenik meg, hanem ismeretlen terepként. Az ismeretlenhez pedig óvatossággal közelítünk.

Itt válik a testmunka többé puszta technikánál: fordítóvá válik, megértéssé.

A kezelőasztalon az idegrendszer egy másfajta tapasztalatot kap. Lágy kezeket, kiszámítható ritmust és olyan érintést, amely nem követel és nem siettet. Idővel a test elkezdi „tesztelni” a határokat. Felteszi a kérdést: „Maradhatok itt anélkül, hogy megfeszülök? Tudok kapcsolódni intenzitás nélkül?”

Az első jelek gyakran finomak. Egy nyugtalan láb. Visszatartott lélegzet. Egy hirtelen érzelmi hullám vagy egy csendes zsibbadtság. Ezek nem visszaesések, hanem kommunikáció. Az idegrendszernek egy új nyelvet kell megtanulnia, és ehhez türelemre és jelenlétre van szüksége. Az idegtudomány emlékeztet minket arra, hogy a változás nem erőltetésen keresztül történik, hanem az ismétlődő, átélt biztonságélmények révén.

Emlékeznünk kell arra, hogy a gyógyulás nem arról szól, hogy eltöröljük azt, ami formált minket; hanem arról, hogy kiszélesítjük a folyót, hogy a víznek több útja lehessen az áramlásra. Arról szól, hogy megtanítjuk a testet: már nem kell kizárólag ott élnie, ahol az áramlat egykor gyors és hangos volt.

És ha magadra ismertél ezekben a sorokban, remélem, tudod ezt:

Semmi sincs veled „rosszul”. Az idegrendszered gyönyörűen végezte a dolgát. Most pedig, támogatással és gondoskodással, megtanulhatja, hogy a túlélés már nem az egyetlen lehetőség.

Néha a legmélyebb gyógyulás nem abból fakad, hogy megváltoztatjuk, kik vagyunk, hanem abból, hogy végre megértjük, miért lettünk ilyenek – és ott találkozunk önmagunkkal, ahol éppen vagyunk, kedvességgel.”
Forrás: Body Artisans

08/01/2026

“A folyó és a folyómeder: A nyirok myofasciális kapcsolata. A test nem különálló részekből áll, bármennyi tankönyv is próbálja felosztani. Egyetlen folyamatos párbeszéd. Egyetlen folyórendszer. Egyetlen szövött táj, amely szerkezetből, folyadékból, emlékezetből és érzékelésből áll. Sehol sem látható ez szebben, mint a fascia és a nyirokrendszer kapcsolatában.
A fascia nem egyszerűen kötőszövet. Ez a test belső erdei talaja, a puha föld, amelyen keresztül minden növekszik és halad. Több érzékszervi idegvégződést tartalmaz, mint maguk az izmok. Itt található az interstitium, egy hatalmas folyadéktározó, amelyet ma már térfogat szerint az egyik legnagyobb „szervként” ismernek el. Ez teremti meg azt a terepet, amelyen a nyiroknak mozognia kell.

A nyirok az utazó, a tisztító árapály, a csendes folyó, amely eltávolítja a salakanyagokat, szabályozza az immunitást, szállítja a tápanyagokat, és azonnal reagál a gyulladásra vagy sérülésre. De a nyirok nem mozog magától. A mozgástól, a légzéstől, a nyomásváltozásoktól és a szövetek puhaságától függ, amelyeken keresztül áramlik. Erei a fasciális rétegekbe ágyazódnak, azokhoz a rostokhoz rögzülve, amelyeket a testmunkások nyújtanak, olvasztanak, melegítenek és szabaddá tesznek. Ezért nem lehet ezeket a rendszereket elválasztani. Ezért működik a fasciális nyirokáramlás. A Long-módszer a kedvenc technikám, amelyet Katrina Gubler Long tanít.

Amikor a fascia besűrűsödik vagy kiszárad, az intersticiális folyadék besűrűsödik, a nyomáskülönbségek összeomlanak, és a nyirokkapillárisok nem tudnak megfelelően kinyílni és bezáródni. Képzeljük el, hogy vizet próbálunk átpréselni egy száraz, tömörödött szivacson. A nyiroknak nincs hová menniük. A műtét utáni páciensek ezt hevesen érzik. A trauma, a gyulladás, a műtéti hegesedés vagy a mozdulatlanság miatt a fasciális síkok elveszítik a csúszásukat, ami viszont duzzanatot tart fenn, lelassítja az immunfunkciókat és fokozza a fájdalmat. De amikor lassú, szándékos, irányított munkával megérintjük a fasciát, valami rendkívüli történik. A mechanotranszdukció, a sejtek reakciója a mechanikai nyomásra, megváltoztatja a fibroblasztok és az immunsejtek viselkedését. A kollagénrostok elkezdenek átszerveződni. A hialuronsav megváltoztatja a viszkozitást. Az intersticiális folyadék kevésbé pangóvá válik. A szövet felmelegszik, hidratálódik, és újra lélegezni kezd. És a nyirokrendszer, amely végre kioldódik, könnyedén mozogni kezd.

Nem lehet visszaállítani a nyirokáramlást anélkül, hogy megváltoztatnánk a tájat, amelyen keresztül áramlik. Nem lehet felszabadítani a duzzanatot anélkül, hogy felszabadítanánk azokat a struktúrákat, amelyek megtartják. Nem lehet elválasztani a folyót a parttól. Ez nem találgatás. Ez anatómia. A felszínes nyirokrendszer a laza nyirokudvarban található, egy olyan rétegben, amely a siklásra szolgál. A mély nyirokrendszer a mély fasciában található, amely az izomrekeszeket veszi körül. Amikor ezek a csúszófelületek megmerevednek, minden hozzájuk kapcsolódó nyirokér elveszíti a pumpáló képességét. Ezért sok kliens nagyobb megkönnyebbülést érez a fasciális nyirokáramlástól, mint a pusztán nyirokkezeléstől. Helyreállítjuk azt az architektúrát, amelyre a nyirok épül. A műtét utáni ellátásban ez különösen mélyrehatóvá válik. A hegszövet megváltoztatja a siklást. A védőréteg növeli a fasciális feszültséget, és nem lyukas ödéma alakul ki, amikor a folyadék csapdába esik a megvastagodott interstitiumban. A hagyományos nyirokkezelés elengedhetetlen, de a fasciával is foglalkozni kell a teljes helyreállítás érdekében. A gyengéd fasciális megközelítés tiszteletben tartja a nyirokrendszer finomságát, miközben megteremti a szükséges teret az utazáshoz.

Ez nem a hagyományok megszegése. Ez teljessé teszi a képet. Vannak, akik megkérdőjelezhetik ezt a nézőpontot, de a test nem vitatkozik. Reagál. Meglágyul. Kiürül. Gyógyul. Terapeuták ezrei látták már, hogy a duzzanat csökken, a fájdalom csökken, és a mozgékonyság visszatér, amikor ezeket a rendszereket együttesen kezelik. Mert a fascia és a nyirok nem különálló entitások. Partnerek; egy gyógyító intelligencia két fele. A fascia megdolgoztatása a folyómeder előkészítését jelenti. A nyirok megdolgoztatása a folyó felszabadítását jelenti. Együtt olyan tájat teremtenek, ahol a gyógyulás ismét lehetségessé válik. Azoknak a kezelőknek, masszőröknek, akik ezt az igazságot a kezükben érzik, figyeljenek tovább. A test mindig megtanít minket arra, hogy valójában mennyire összekapcsolódik. “
Forrás: Lymphsystem